Fagyos

Tegnap 3-kor levittem Bonit sétálni egy olyan tervvel, hogy most csöppet nagyobbat fogunk menni... persze erről nem szóltam anyuéknak, mert egyből leállítottak volna, hogy ilyen hidegbe ne menjek. Elindultunk a Rákos-patak irányába. És ott végig, egy jó darabon át. Ott fordultunk meg, ahol a patak egyik oldalán egész nagyra, szinte mezőnyire szélesedik ki a part. Itt találkoztunk még valamikor ősszel Lottival, a Retriever Rescue-ból örökbefogadott labrador kislány. Helyette találkoztunk egy idősebb goldival, Macival, és egy labrador-németjuhász 2 éves leányzóval, Bettivel. Vele játszott Boni valamennyit (mindig hozzáteszem: sajnos csak pórázon :( ). Betti nagyon okos volt, és hihetetlenül bújós, kedves eb volt. A testalkata labi volt, a feje, és a fején a rajzolatok pedig németjuhász volt. De nekem nagyon tetszett, szép volt :) Kb itt hívott fel anyu (1,5 óra séta után), hogy hol vagyunk, mikor megyünk már. Mondtam neki, hol vagyok, és hogy most fordultunk vissza :) Ekkortájt már nagyon fáztam... a lábamon már szúrt a hideg :S Nem csoda, hogy Boni visszafelé néha-néha aggodalmas pillantásokkal nézett rám - én meg elnevettem magam :) Olyan édes volt ;) Miután hazaértünk rá egy fél órával elkezdett felengedni az arcom - az is befagyott volna? :D Jó kis 3 órás séta volt, jó az ilyeneket is néha betenni :) Ilyenkor összevonom a 3- és a 6-órási sétát. Ahogy láttam Boni is élvezte. Igaz, útközben elég sokat ugráltunk, játszottunk :)