Minden oké

Hál'istennek a szuri óta nem hányt, nem ment a hasa, a kedve is jó volt. Még valamennyire fáradékonyabb volt, de mikor ébren volt, akkor jókat játszottunk, nyugodtan volt. Egy nyüsszentés sem hagyta el a száját :-) Fél 2-kor elvittük a dokihoz. Kapott egy szurit, és vége. Most már semmi probléma nem lesz. A PrimaVet gyógyszertárából vettem Frontline spot-ont. Azzal este be is csepegtetük. Dokitól elmentünk fressnapf-ba. Vettünk valami huzatot az ülésre, autóba, meg egy olyan fél literes flakon+itatót. Az sétákra lesz jó.

Sokat 'apportíroztunk". Persze, csak a lakásban. Nem is dummy-val, hanem a plüsseivel. De ügyes volt. 5 méteren belül már hozza nekem a dolgokat ;) Először csak játszok vele, hogy felizgassa a dolog, majd eldobom a "hozd" paranccsal. Boldogan hozza. Ezt eljátszuk 2-3x. Ezután felpörgetem megint a játékával, leültetem bal láb mellé, játékot eldobom, majd indítom a "hozd"-dal. Hozza, de előttem mindig 1 méterre ledobja. Ő néz rám, és én is rá. Nem szólok rá, nem mozdulok, csak nézek. 10 másodperc múlva felveszi, és odahozza nekem farokcsóválva :-) Imádom. Akkora arc :):) Na, beletanul lassacskán ebbe is.

Mivel az elmúlt napokról nem készültek képek ezért teszek fel BabyBoni képeket:

Szegény Pupákom :(

Reggel minden oké volt, anyuék bevallása szerint. Délelőtt kimegyek, és látom, hogy jópár tápszem van a fekhelyén, valamelyik meg nem is egész, olyen mintha elázott volna. Kérdezem aput: Boni hányt? Kijön, nézi, és azt mondja: Ezek szerint, igen. Na, kihányta a reggelijét a fekhelyére öklendezés nélkül. Jellemző. Mindent hang nélkül próbál, nehogy leszidjuk bármiért is :) Úgy csinál, mintha folyton vernénk, pedig olyan dóga van itt :-) Megint kuporodott, lekonyult a füle is, amögül kukucskált ki nagy bociszemekkel. Édesem, úgy szégyelli magát.Ezek után még 2x hányt. Aztán annyira nyüszített, járkált, 20 másodpercenként átfordult, felállt...ez viszont egyáltalán nem jellemző rá. Ha bármi rossz neki, vagy fáj egy picit, akkor sem szokott nyüszíteni. Most meg nagyon sokat nyüszített. Elvittük PrimaVetbe. Már nem bírtunk várni 4-ig, hogy a mi dokink rendeljen. Muszáj volt elvinnni. Kapott egy szurit (biztos valami görcsoldó, meg fertőtlenítő volt benne), mondta a doki, hogy valami fertőzést kaphatott el (erre mi is rájöttünk...). Még annyit mondott, hogy este ne, vagy csak pár darab kekszet vagy csirkehúst adjunk neki enni, reggel meg adhatunk, de csak keveset. Ja, azt is mondta, hogy valószínűleg a hasa is fog menni. Holnap még egy szurira vissza kell mennünk.
Délután, mikor hazaértünk még egy negyed óráig járkált, sehogy se volt jó, majd lefeküdt a tesóm és az én ágyam közé. Jót aludt(unk). Mikor én ébredtem már kint volt a konyhában és ott aludt. A 3 órási séta el is maradt, úgyis egész délelőtt járkált, és hagytuk pihenni kicsit. 6-kor én vittem le. Mentünk egy jó kört a kisutcákban, hogy véletlenül se találkozzunk senkivel. Ne játszon! Most még csak nyugis séta volt. Vacsorára 3 db Korpovit, és 2 db háztartási kekszet kapott. Szegény, milyen sokáig nyalta a tálát :-) Este nem is futattuk. Sétáltunk a megszokott útvonalunkon és ennyi. Most már jól alszik :-)

Úgy haragszom rá! Egész délelőtt hányt, rosszul volt, de még utána is evett a földről, mikor sétáltunk...hol az epret, hol csontot talált, hol botot, hol füvet... Mindent falt. Biztos éhes is, de ha rászóltam nem jött el, így muszáj volt rántani egyet rajta. Valószínűleg a hányástól fájt a torka és még azt kellett rángatni. Haragszom rá. Nem tanulta meg még mindig a leckét. Tuti azért hányt, mert valamit felnyalt! Lökött Pupák!!!

Na, holnap írom az újabb fejleményeket. Byyeeeeee ;)

Végre itthon

Gondolom mindenkit meglepett, hogy egy nap blogírás nélkül telt el. Igen, lebuszoztam vidékre nagymamámhoz, keresztanyámékhoz, és a másik nagymamámékhoz :-) Ott aludtam egy éjszakát, és ma délután jöttem haza. Niki és ebzetem kisétáltak elém. Azt mondták, hogy semmi nagy dolog nem történt ezalatt az 1 nap alatt. Játszott Buksival, Buksi nekiment Lordnak (micsoda??!!)... folyt itt is az élet.
7-kor már én vittem le sétálni. Már az elején dörgött az ég, de nem nagyon érdekelt. Mondtam is Boninak, hogy úgy is megázunk :) Így is lett. Futottunk egy darabig haza - kis lökött, hogy élvezte, hogy fogócskázunk :) Aztán, úgy volt vele, hogy nem mindegy, hogy mennyi ideig ázunk. Megáztunk egyszer, utána meg már teljesen mindegy.
Képek természetesen nincsenek :-) Viszont, Katicától kaptam képeket Boss-bátyóról és a gyönyörű Diváról :):)

Boss-állás


Diva-állás


Boss-apport


Divu-apport



Ezzel búcsúzunk! Hallotok még rólunk ;)

Dagiiii :)

Igaz, hogy most fogyott, de mostanában szoktam rá, hogy Daginak hívom :) Az is. Az én kis dagi kutyám :-)
Fél 7-7 között lementünk sétálni ebzettel, és velünk jött Niki is. Kihasználom ezeket az alkalmakat. Tudom, este mindig jön Bonival meg velem, de ilyenkor tudunk jó képeket csinálni, mert még nincs sötét :) Gyorsan a kezébe nyomtam a gépet, azzal a tudattal, hogy 5 képre majd csak lesz elég elemünk :) Elvittük Bonit a parkba és beállítottam. Niki meg kattogtatott. Húúú, nagyon szuper kép lett egy jópár ;) Mindjárt fel is teszem, csak még regélek. Aztán csak a helyzet kedvéért futottam Bonival 2 kört. Nikinek is nagyon tetszett és Ő is futott egyet vele - nagyon tetszett neki :) Aztán Nikit egy darabig kísértük haza, majd szétváltunk. Mi mentünk kiskutyával Máv-telepre. De véletlenül sem a futtatóra...még egyszer megeszik nekem egy olyan nadrág cafatot...de hál'istennek valószínűleg kijött belőle, mert jó az étvágya, a kedve, és rendesen működik a bélrendszere. Szóval, visszamentünk a Máv-telepre. Találkoztunk Lesszivel, a 3,5 éves goldi lánnyal. Boni nagyon bepörgött - behúzott farokkal körbe-körbe rohangál :-) Lesszi-gazdi biztatására elengedtem. Igaz úttesten, de ott nincs járda, meg nagyon kevés autó jár. Óriásit futott. Vagyis vágtázott. Lesszi nem is annyira. Néha csatlakozott, de Boni mint egy őrült elrohant vagy 30 méterre tőlem, majd egy éles kanyarral vissza. Ezt vagy tízszer :) MAjd mikor szétváltunk tőlük is, és hazafelé indultunk, megálltunk egy kútnál. Ezalatt a kút alatt szokott lenni egy kisebb lavor, és abba tele tiszta víz. Majdnem a felét kiitta. Pedig nem szoktam hagyni, mert attól félek, hogy koszos az a vödör vagy mi, és abból ne igyon. Na mindegy is. Most ivott rendesen.





Szerinted még meddig csinálja??


Nem rég készült, de én csak most találtam rá...édespofa nagyon :)


Szép estét ;)
Adri & Boni

Képözön ;)

Na, a mai napról annyit, hogy az idő nagyon kellemes volt. Délután még kicsit meleg, de 6 óra körül nagyon jó, a szél is fújt egy kicsit. 6 óra fele lementem vele sétálni. Nem messze mentünk csak a parkunkra. Érdekes, mostanában mindig üres. De nekünk ez csak jó :) Ismételgettünk, tanulgattunk. Olyan átlagosan ment. Valamikor nagyon szépen jött a lábam mellett, valamikor meg bele kellett rángatni egy picit, hogy jöjjön. A behívás 1 fokkal mintha rosszabb lett volna, de majd tanuljuk.
Hazajöttünk kapott vacsorát. Pár napja azon ügyködöm, hogy az ínycsiklandozó falatokat elé teszem, és Ő nem esik egyből a kajának, hanem ül, néz rám, és mikor mondom neki, hogy "tied" akkor kezdi el enni. Ma nagyon ügyes volt. 99,9%-an ment :-) Az a 0,1% úgy eredt, hogy az elején mondtam neki, hogy "nem", és utána csak rám figyelt, nem nézett le a táljára. Csak a "nem" parancsszó miatt...szerintem ez megbocsátható "bűn" :)
Délután anyuval lemértük. FOGYOTT!!! 30,2 kg most, mikor utoljára mértük, akor volt 31,3 ;) Több mint 1 kg :):) Biztos a sok úszás...

Pár vizes, és néhány mai kép jön.




















Pihi


Sunyiiii :)))


Az ágy alatt...


Fáradtan


Béka


Ásííííííít


Hanadeka :-)


Ennyi lenne mára...most egy időre elég képpel szolgáltam :):)

Goodbye :)

Összetartozás

Na, végre! Elvittük lánykámat úszni Hajógyárira. Apu vitt minket, anyu most nem jött, és egy másik kocsival jött a nővérem és a barátja (Niki és Dávid). Nem votl annyi kutyás eleinte, több piknikező, grillező barátok, családok voltak. Nem vittük le a dummy-t. Felkészülünk 3 teniszlabdával, és egy nagy narancssárgával. Azokat dobáltuk a kislánynak. Volt ott egy vizsla lány, Klári, egy beagle, Brigi meg 2 labrador, 1-2 kistestű kutya, meg messzebb 1 golden és 1 dobermann. Brigi, a beagle mindig Boni labdáit lopkodta. Volt egy rózsaszín-kék tappancsos szivacs laszti. Persze, hogy Boninak az kellett. Hiába dobtunk be neki labdát, elúszott érte, hozta, de mikor meglátta, hogy a vízben van a rózsaszín, otthagyta a sajátját, vagy azzal a szájában úszott a rózsaszínért. Kis Dinka! Szerencsére, visszatudtuk adni a jogos tulajdonosának. Ja, később jött egy boxer, aki még tuti nagyon fiatal volt, mert megadta magát mindenkinek, mikor "lerohamozták". Boni meg ugye szereti a fiatalabb állatkákat, és futott is vele 1-2 kört. Mikor kimentem, hogy botot keressek, és azt is dobáljak neki, kijött a vízből és jött utánam :) Sokat úszott, élvezte nagyon! És én is ezt élvezem a legjobban - mikor Ő boldog.

Visszafelé én sétáltam csak vele egyedül, hogy egy kicsit száradjon. A fűben mentünk nem a sáros úton. Így elhaladtunk a suli részén. Miylen jó volt újra átmenni rajta. Szép emlékek fűznek a helyhez. Mikor Boni életében először istenigazából kirohangálta magát, mikor a behívás volt a feladat és Ő az első pillanattól kezdve vágtázott felém! És az öröm, mikor rám talált a fa mögött. Persze volt 1-2 kellemetlen élményem is miatta, de ezeket felülmúlja azok az örömteli élmények. Szóval ezen az óriási, szép helyen mentünk keresztül. Annyira bennem volt a vágy, hogy elengedjem és bóklásszon, meg futkosson egyet. De egyedül nem mertem. Meg éppen elég sokszor volt, hogy onnan rohant a vízhez. Nem kellett volna az. Aztán A Fánál, ahová mindig lepakoltunk, megfordult a fejemben, hogy most már tényleg elengedem. Nem volt olyan messze a kocsi - kb 50 méter. Aput gyorsan felhívtam, mondtam neki, hogy szálljon ki a kocsiból és hívja az ebet, mert el fogom engedni. Amíg én telefonáltam, már Bonit elengedtem, de magam mellé ültettem és nem hagytam, hogy elinduljon. Majd "mehetsz", kézjel, és VÁGTA!!! Én is vele futottam, nehogy véletlenül irányt váltson és a Duny felé menjen. De nem. Ment apuhoz, és mikor apu már a kocsihoz ment, Ő ment vele, majd meglátott, hozzám is jött, és együtt mentünk az autóhoz. Édes, hogy így követ :-) Ebből érzem a legjobban, hogy mennyire kötődik hozzám, hozzánk. Mi már összetartozunk. Mikor hozzánk került, már akkor is tudtuk, hogy ő lesz a családunk egy tagja. Így lett. De most érzem igazán, hogy így van. Egyek vagyunk. We are one <3

Nem jön össze ez a fénykép dolog :) Lemerült az elem a gépben...mondhatom, igazán boldog voltam... Mindegy is. Hál'istennek Dávid tudott pár képet csinálni a telójával. Majd megkapom azokat is valamikor, és egyből fel fogom tenni.

Délután Boni talált egy zoknit a földön. Soha nem kapott be semmit a földről, ami nem az övé, mint például egy papucs. És most felvette a zoknit. Azt csócsálta. Hagytam egy kicsit, hogy lefényképezzem (telefonnal), meg beállítottam azzal :) De még milyen hatásos volt!!! Nagyon szépen állt :-) Majd el is vettem tőle. Azért ne szokjon hozzá.

Ja, most vettem észre, hogy Balatonon tudtam csinálni a kertben 1-2 képet. Nem a legjobbak, de képek :):)

Brighton-ból, Angliából hoztam neki a labdát :)


Zoknival






Borjúúúúú



Remélem, hamarosan tudok "igazi" képeket is feltenni, de szerintem már ezzel is szinesedett a blog.

Mindenkinek nagy puszi!!!

Képek nélkül

Sajnos ma sem vittük el úszni :( Na, de holnap! Triplán pótoljuk be :-) Kint leszünk Hajógyárin vagy 3 órát :):) Ez a meleg...kibírhatatlan még mindig. Nem baj, már csak pár napot kell így kibírni, aztán remélhetőleg jön egy kis zuhé :)

3-kor elvittem a parkra, és tanulgattunk. Rájöttem, hogy már elég régóa nem ismételgettük az alapokat. Hát most pótoltunk. A szokásos volt csak: láb mellett követés, ül, fekszik, helybenmaradás, és behívás. Behívásból 4-et csináltunk meg. Az első 2 szuper volt. Kb 7 méterre elmentem tőle, majd hívtam a síppal. Jött. Nem rohant, hanem csak ügetett :) És boldog volt, és persze én is :) A 2.-nál is ez volt. A 3.-nál a távolság kb duplájára mentem el tőle. És itt már nem figyelt úgy. Jött, bár kellett hozzá a bátoríás. Aztán, hogy ne a rosszal zárjuk le az egészet, megint közelebbről hívtam, és jött. Nagy-nagy dicséret, majd tovább álltunk. Ügyi a kislány. Okos, szófogadó kutya lesz belőle!

Szóval képek már 5. alkalommal nincsenek. Remélem a kedves olvasók nem unják... Holnap pótlás! :) Ígérem, hogy hozok sok-sok képet. Ja, és ha sikerül összehoznunk, akkor valahogy megoldjuk a kamerát és videó is lesz :)

Bye-bye ;)

Nothing

Ma elég későn keltem - fél 10-kor. Kiskutya addigra már réges régen feljött a sétából, ahová anyuval ment. Fél 11-kor apu és én elmentünk a palatinusz strandra. Jó volt nagyon :) 6 körül értünk haza. Fél 7-kor anyuval vittük le Bonit sétálni. Újpalotára mentünk, de ott is a "kisebb" körünket tettük meg. Minden kútnál megálltunk és mindenhol vizeztem a buksiját. Nem vittük úszni, de holnap tuti megyünk hajgyórárira. Ráadásul Niki holnap jön haza és hozza a fényképezőgépem ;) Szupeeeeeeer :-) Végre lesznek képek az úszásról, itthon töltött napjainkról, a pihis órákról, a játékról... életképek :) Az este fél 10-es sétáinkat 2 útvonalon tesszük meg: az egyik egy nyugis, hosszabb séta, a másik egy kisebb séta, ahol egy öreg németjuhásszal (Lord) találkozunk. Ma a hosszabbikon mentünk.

Enniy volt mára. Remélem holnap izgalmasabb napunk lesz :)

Forróság

Egész nap szörnyen meleg volt. Kiskutya még mindig ki van dögölve. Egész nap aludt. Az 1 éjszakás balcsis nyaralás utén 2 napig alszik...mi lesz az 1 hetes tábor után? Biztos jó lesz az is. Én már alig várom :) Szóval, mi egész nap nyomattuk a klímát, a sétáink kb 30-40 percesek voltak. Bőven elég volt. Az a baj, hogy így meg nem mozog. De mi megoldjuk. Egyhuzamban 5. alkalommal volt fürödni (szombat, hétfőn 2x, kedden, és ma). Levittük Hajógyári-szigetre Bonit. Nagyon sok kutya volt lent: kb 8 spániel, 1 angol szetter, 1 ír szetter, 2 golden (idősebbek), 2 dobermann, 2 labrador, és még sok-sok kiskutya. Nagyon jól elvoltak:) Boni a dobermann-ok labdáit lopkodta, az angol szetter Bonitól a botokat, az ír szetterrel meg lubickoltak. Szuper volt. Dobtunk neki dummyt is. Elment érte, hozta, de ott hagyta, mikor leért a lába. A többi kutya, a botok, a játékok elvették a figyelmét. Én mentem a dummy-ért. Combig bementem a vízbe. Nagyon kellemes volt :) És nem is rosszalkodott - annyit. Nagy örömünkre egy zsepit elkezdett eszegetni, de sikerült elkapnom, kiszedni a torkából (pfujjj!), és leszidnom. Engesztelés gyanánt a szidás után botoztunk még. Én nagyon élveztem. Remélem Ő is. NEm volt sok szúnyog szerencsénkre. Azért a végén már gyülekeztek.

Képek nem tudom mikor lesznek, mert a gépet lent hagytam Balatonon tesóméknál :-) Majd megoldom. Ha meg nem, akkor nézegessétek a régieket :) De hétvégén már tuti lesz kép!

Puszilunk mindenkit :]

Az első nyaralás Vele

Kemény 1,5 napot töltöttünk a Balatonon. Boglárra mentünk, ahol egy ismerősünk appartman házában voltunk 1 éjszakát. Volt 1-2 gond. Például, hogy nemhogy a vízbe, de még a partra sem lehetett levinni kutyát. Mindenhol egy áthúzott kutya volt a táblákon. Egész délelőtt kocsikáztunk, hogy találjunk valami kutyás fürdőhelyet (addig Boni Nikinél és Dávidnál volt, akik a mi szállásunktól kb 30 méterre voltak). Fonyódon találtunk is egyet. Szép tiszta, füves, rendezett hely volt - és kihalt. Nem értettük miért, de nagyon megörültünk, hogy találtunk egy jó pancsolós helyet. Mentünk is Boniért, betettük a kocsiba, és már mentünk is le a partunkra. Aztán ott kiderült, hogy miért is oylan kihalt. Rengeteg szúnyog volt. Ahogy léptünk a fűben úgy akár 20-30 is felröppent. Nagyon rossz volt :-( A víz barna volt, viszont nagyon tiszta. Látszott az, ahogy Boni "rúg-kapált". Nagyon szépen úszik. Úsztunk együtt is, még versenyt is! A dummy-ért küzdöttünk. Persze ő nyert (épphogy!:)), mert én is kutya-úszásban mentem. Természetesen azért, hogy egyenlő esélyekkel induljunk. Nagyon élvezte az úszást. Délután 2-kor és este fél 8-kor is elvittük kb fél-1 órára. Az esti úszás utén átmentünk Bonistúl Nikiékhez, a kertbe. Labdáztunk vele egy keveset, de megint jöttek a fránya szúnyogok. Mentünk is haza. Kapott vacsorát, és elaludt. Az éjszaka fura volt. A fiatalok a szomszédságunkban jöttek-mentek, bulizni, vacsorázni, fürödni, medencézni... ebem pedig mindet megugatta. Az idegeneket jól megmorogja így, hogy egy fal van köztünk és köztük :)

Ma reggel is levittük egyet még úszni. Én mentem be vele a vízbe, anyu, apu kint voltak. Apu csinált videót is. Nem hiszem, hogy feltudom tenni a kamera miatt. Elég hülye, ha bedugjuk a gépbe :S Mindegy is. Az a lényeg, hogy mi lássuk :)

Összegezve: nem volt valami über szuper nyaralás. Inkább Boni nyaralása volt. Ő úszott, fürdött a legtöbbet a Balatonban, Ő nyargalászott a kihalt parton (nem mintha az annyira hiányzott volna nekünk :))... nem baj. Jövőre, veszünk majd egy szúnyogmentes, parti telket, aminek az udavara egyből a Balatonra nyílik. Szép álom :)

A héten még tuti visszük úszni. Kár, hogy a közelünkben nincs valami tó vagy ilyesmi, ahova csak elsétálnánk. Jó ez így :) Majd a Hajógyárin csinálok még képeket. Itt nem cisnáltam...majd a hajógyárin. Ja, és a Velencei-tó is tervbe van véve 1 napra, de ott is biztos rengeteg a szúnyog. Bár, az mindenhol van. Hagyjuk.

A szeme szebb. Sokkal. Picit rózsaszín még a bal. De el fog múlni. "Cseppentünk neki". A nadrág valószínűleg jön ki belőle, vagy már ki is jött, mert elég sokszor végezte ez a dolgát.

Kiskutyám mély álomba merülve alszik, az ő megszokott, nyugodt, békés, otthonos járólapján :)

Örömhír és a vele járója

Szerencsére fél 2-kor kakilt, és mikor szedtem föl, akkor látom, hogy van benne egy kisebb darab gatya-cafat. Olyan boldog vagyok :) Aki látott, az nem nézhetett kicsit sem hülyének...áááá! Ott örömködök, miközben fogomegy zacskóval Boni kaksiját :-) De nyomiiiiii :D

Ez volt az örömhír. De, mint minden jóban van valami rossz. Nem ehez kapcsolódik, de rossz dolog. Ma reggel Boninak a bal szeme igen csúnyán vöröslött. A cseppet nem hagyja, hogy csöpögtessünk a szemébe, ezért egy pamacsra szoktunk csepegtetni, és a pamaccsal átsimítani a szemét. Hogy megnyugodjunk (vagy felidegsítsük magunkat, mikor hogy), elvittük állatorvoshoz. A szemét nem hagyta Bonibabi, hogy valami csipesszel kitágítsák, és megnézze a dokinéni. Ő aztán nem. Feltettük a 31 kg-os seggét az asztalra. Ott se félt. Nem hagyta magát, folyton elfordult, "ugrált", csapkodott, mint egy rossz gyerek. Feltettek a szájára valami szíjat. Szegénykém :) Ilyen is csak 1x volt rajta, szintén állatorvosnál. Pedig Ő senkit, soha, semmilyen körülmények között nem harapna meg. Aztán mondta dokinéni, hogy egy kicsit piros még (ez du. 6-kor volt, addig javult picit), lehet, hogy a Dunában valami szemcse ment bele, azt dörcsölte, és magának kaparta meg így... nem tudni biztosan. Kaptunk (kaptunk?! 600 Ft-ért vettünk!) egy szemcseppet (sokra mentünk vele - pamacs), és ennyi volt.

Délután nem terveztünk nagy sétát. Iszonyat meleg volt. Így csak a téren voltunk, meg a dokinéni volt az úticélunk. Este 9-kor úgy terveztük anyuval, hogy a töltésig elsétálunk. Gondoltuk, Boninak is jobb kedve lesz hozzá, mert kicsit kellemesebb lett a levegő. A fenéket. Feküdt, húztuk, csaltuk, rángattuk...nem jött. A töltés előtt 3 utcával visszafordultunk. Nem jött volna tovább. Ja, útközben 2 kóbor kutya is volt (mindkettőnek meg lett a gazdija, egy angol szetter, és basset hound). A basset hound-ot Chandler-nek hívták. Mekkora poén :) Tök jó :-)

Ma jöttek délelőtt mamámék. Jött mama, papa, Kriszti és Dorka. Jó volt nagyon. Délutánra mindenki teljesen kikészült. Meleg is volt, egymást is fárasztottuk :)

Holnap megyünk Balatonra. Elméletileg kedden este jövünk haza, de lehet, hogy még tudunk maradni. Majd eldől. Jó lesz biztos :)

Addig is sok-sok puszi, és nyalintás mindenkinek ;)
Dummy-Bajnok és Adri

Néhány kép :)

Néhány kép a tegnapi úszásról. A fekvős képek nem akarnak feljönni a telómról a gépre. Mondjuk az nem is annyira fontos. Most látom csak, hogy a tegnapi képek eléggé rossz minőségűek. Azért ki lehet bogarászni belőlük Bonit :-)

Dobom


Megy érte


Hozza




Csodaszép



Sehol nem látom olyan méltóságteljesnek, büszkének, és gyönyörűnek ebemet, mint mikor a vízből hozza a dummyt. És szívvel-lélekkel dolgozik. Bár ez még nem igazi munka, de nagyon jó érzés, hogy Ő is képes ilyenekre, mint a "nagyok" :-)

DB

Ma igazán rossz volt a kislány. Mindent felzabált...rendesen le is szidtam mindenért. A végén már nagyon mérges lettem.

Hál'istennek jól eszik, iszik, végzi a kis és nagy dolgait. Még a gatyadarab nem okozott dugulást. Reméljük, nem is fog. Hátha kipottyan belőle. Reggel a tápjára tettünk egy kevés tejet, hogy egy kicsit megmozgassa a dolgokat odabenn. De semmi. Pedig kiskorában eléggé ment a pocija tőle. Midngi figyeljük, hogy mi van vele, milyen a kaksija...

Délután úgy döntöttünk, hogy nem megyünk a futira, nem talizunk Nóriékkal. Szerencsére találkoztunk is velük, és tudtunk szólni, hogy ne várjanak ránk. Elterveztük, hogy este elvisszük Bonit úszni a Hajógyári-szigetre. Jóval az úszás előtt elkezdtük keresgélni a dummy-t. Töprengtünk, hogy az autóban, a pincében, vagy hol lehet? A gardróbban meg lett :) Fogtam is, bepörgettem a kis vakarcsot, és dobtam neki. Nem messzire. Lakásban hova dobhatnám messzire?! Kb 3 méterre magam elé. Le sem ültettem semmi. Eldobtam, és futott. És Ő meg HOZTA. Nem mindig fogta a legszebben. Sőt. De hozta. Nagy örömködés volt a jutalma. Belendülve a játékba, elővettem 1-2 szem jutifalit is. Nagyon ügyes volt. A végére rossz lett. Vagyis hozta, csak nem nekem, hanem felugrott a dummyval az ágyra. Na, gyorsan kihívtam a szobából is. Mondom, nehogy már rosszal zárjuk le ezt a szuper apportot :) Még egyet dobtam neki, és nagyon ügyes volt. Itt hagytuk abba.

Negyed 7-kor elindultunk a szigetre. Mikor már a Duna felé sétálgattunk, nagyon bepörgött. Menni akart minden áron. Számára nem létezett sem a póráz, sem én, sem anyuék, sem a többi kutya abban a percben. Csak a víz. Elengedtük. Én szandálba és rövid, melegítő nadrágba mentem, gondolván, hátha be kell mennem vele... így lett. Annyira jó volt érezni a vizet a lábamon. Annyira jó volt Bonival játszani. Szóval, bepörgettem dummyval, majd eldobtam. Gyönyörűen úszott érte. Hozta is. Nem mindig nekem. SŐT!! De legtöbbször elé álltam, hogy "belém ütközzön". Így kénytelen volt nekem adni a dummyt, nagy bánatára, hiszen óriási dicséretet, szeretgetést, jutifalit, majd további játékot kapott. Szerintem nem viselte rosszul :):) Tehát, volt 1-2 jó elhozás is. Örültem neki nagyon. Pláne, hogy előtte egész nap olyan rossz volt, mint a nem is tudom, hogy mi. Erre nincs szó :)

Le sem tagadhatná, hogy vérbeli retriever. A mai napja után meg tényleg nem. Víz, apport... egyre szuperebb ez a SzuperEb :) Ő lett a szombat DB-je. Vagyis, Dummy-Bajnoka. Hihi :) Nem vagyok hülye, csak rettentően örülök, hogy behívhatóbb, fegyelmezettebb, jobban koncentrál rám, és goldenesebb. Persze, még mind nem tökéletes (messze nem), de elindultunk egy biztosan jó cél felé vezető úton. Már alig várom a célt, de az úton található apró örömök is éppen olyan csodásak :)

A képeket holnap teszem fel. Lehet, hogy besuvisztok egy videót is. Az még nem tuti. Remélem, lett pár jó kép. Apu fotózott, kamerázott. Majd csak jók :) Olyan blogba illők lesznek, remélem ;)

És a tegnapi fekvős, alvós képeket is fel fogom tenni. Nem érdekes, de édes. NEm érdekeltek, akkor is fent lesz :)

Jóéjt,
Adri & DB ;)

Idegeskedés

Reggel nem volt semmi extra. Sétálgattunk a Törökszegfű téren, lassan, ráérősen, hátha előbukkan Buksi-barátunk. De nem jött :( Ez a tér 3 nagy részből áll. 1 füves, 1 focipályás, és még 1 füves. Az utolsón elengedtem Bonit. Pedig ott nem szeretem, mert van sok vénbanya, akik kaját szór ki, néha mérget... Tudok ám az ilyenekre haragudni. Na, mindegy. Átmentünk a mi terünkre, elengedtem ott is (visszafelé megfogtam), botoztunk kicsit. Persze nem apportíroztunk :) Mi olyat nem tudunk :):) Csak rohangált össze-vissza, ahogy a botokat dibáltam ide-oda, mint egy őrült :)

Délelőtt meg kora délután nyugi volt. Én porszívóztam, port törölgettem, DVD-t néztem, meg gépeztem. Közben Boni a szobában aludt. Porszívózás előtt kiküldtem, és utána kb 1 órán át be sem engedtem a szobába. Nem akartam, hogy megint összeszőrözzön mindent :) Nem tarott sokáig. De felküldtem az ágyra, és így nem lett vészes.

Fél 3-kor levittem sétálni. Elmentünk a Nádastó Parkba, Térre, vagy Őrjárat utcai játszótérre. Tök mindegy. Arra a helyre mentünk :) Kicsit gyakoroltam vele. Ül, fekszik, marad, lábhoz, gyere (sípra, szóra). Majd a behívás után elengedve hagytam. Azon a "helyen" van egy kút. Én odasétáltam. Boni egy bokorban szaglászott, elég messze tőlem. Volt az 30 méter. Na, mikor meglátja, hogy miylen messze vagyok őrülten rohan felém :) Imádom <3 Megitattam, majd hazág jött elengedve, mellettem, mögöttem, körülöttem.

7-kor levittem. Drekt később, hogy a futtatón majd lesznek ezren, és nagyot játszhat. Bementünk. Senki. Üres volt az egész terület. Mondom magamban, nem baj, majd gyakorlunk most is egy kicsit. Alig 3 percet gyakrolhattuk a láb mellett követést, mikor felbukkant egy 6 hónapos magyar vizsla, Vackor/Vacak. Jót játszottak. A vizes tálért folyt a harc:) Ott feküdtek a tál 2 oldalán egymással szemben, és a víz fölött harapdálták a fejüket, fülüket. Persze, a víz folyamatosan ömlött ki a tálból :) Egyre többen lettünk. Jött Brúnó, Roni, Zsivány, Szamóca, Bence, Basa, Zafír és Ella. Zafír labdázott, másokkal játszott. Ella, Vacak és Boni voltak együtt.

Egyszer nagyon mérges lettem Bonira. Igaz, hogy elkerített terület a futtató, de bárkinek szabad bejárása van. Télen a hajléktalanok raktak tüzet. Mostanában motorosok lepik el a terep miatt, és lehet, hogy grill-partyt csinálnak?? Ugyanis néhány szén darab is szokott lenni. Ma például Boni szivem egy kb 15x15 cm-es égett szélű nadrág darabot EVETT MEG!!! Nem tudtam elvenni tőle. Rágja, közben fut vele... nem tudom sehogy sem elkapni. Egyszer csak látom, hogy mrá nem rág. Kiborultam, hogy egy akkora darabot megevett. Majd még egyet bekapott. Azt kihalásztam belőle. Kapott nagy szidást, "fülráncigálást". Maradtunk még kicsit a futin. Már nem is játszott, csak azokat a nadrág darabokat kereste. Odanyomtam a szájába egy botot - azt rágd, fiam! Majd megfogtam és hazamentünk.

Még mindig mérges vagyok rá, de aggódom is. Nem hányja ki, és valószínűleg most már nem is fogja. Adunk neki maximum 48 órát h kijöjjön belőle. Addig is figyeljük majd, hogy rendesen eszik-e... Ha meg nem, akkor megyünk dokihoz, nincs mese. Reméljük, hogy nem lesz semmi baj. Ki fog jönni belőle természetes úton...szurkoljatok!!!

Valószínűleg holnap találkozunk Elláékkal. Lehet, hogy Nóri Scooby-t is hozza. NEm lenne rossz. Viszem majd a fényképezőt is! De ezután többet már tényleg nem megyünk a futira. Elegem van ebből. Miért nem lehet egy rendes, tiszta, füves, nagy területű kutyás parkot csinálni?! Vagy nincs elkerítve a hely, vagy tele van szeméttel...vagy mindkettő! Utálatos egy világ ez, a miénk.

Nagy nyallintást a pofitokra - persze Bonitól :) Én nem nyalogatok senkit :):):)

Hiszek benne

Egyre büszkébbé tesz engem ez a kis vakarék :) Anyuval a piacra mentünk, mert nekem mindenképpen nektarin kellett, Boninak meg alma :):) Nem volt kibúvó...menni kellett. A töltésen mentünk egy jó darabot - Boni elengedve. Persze, zabált 1-2 dolgot, kikapartam a szájából, leszidtam, majd mentünk tovább. Szidás után vagy mögöttem kullogott szorosan, vagy mellettem jött, nem bóklászott. Megzabálom :) Na, a lényeg az, hogy néha-néha tudunk póráz nélkül is közlekedni. Alig várom már a pillanatot, hogy ne a flexivel, hanem retriever pórázzal menjünk, azt is a nyakamba tenném, ebem pedig körülöttem bóklászik:) El fog jönni ez a pillanat is. Én hiszek benne. És elérkeztünk a legfőbb dologhoz. A kutyát nem kell a széltől, estől, mindentől óvni. Sokkal erősebb, okosabb annál, mint amilyennek mi, emberek gondoljuk. Ilyen voltam én is. Mindentől óvtam (na, nem a széltől:)). Itt például a behívásra gondolok. Szerettem volna, ha el van engedve, bóklászhat, de nem mertem, mert NEM BÍZTAM benne. Ez egy óriási hiba. Mostanában elég sokat tanulunk, gyakorlunk, és ez az elmúlt 2 nap történésein látszik, segít, haladunk. Elmertem engedni. Magamban mondogattam, hogy nemf og lemenni az úttestre. Nem hülye. A macskákat is figyeltem, nehogy miattuk rohanjon át az úttesten. Figyeltem a környezetre, Bonira, megjegyeztem, hogy melyik kutya ijeszti meg a hirtelenségével kerítésen belül...néha attól is elfut - nem messzire :) Szóval tényleg mindenre figyeltem. És BÍZTAM BENNE. Evett pár dolgot, de nem hal bele, ha megeszik 1 elszórt kenyérdarabot. Természetesen nem örülök neki, próbálok arra is figyelni, hogy ne egyen semmi kaját, de ez nem a világ vége.

Büszke vagyok rá. Ez nem azt jelenti, hogy leállunk a gyakorlással meg, hogy pórázt sem fogok vinni sétára. Dehogy is :) Ez csak azt jelenti, hogy haladunk, lépésről lépésre, lassan, de biztosan közeledünk a célunk felé :)

Ma nem is írok többet. Ez volt a nap csúcspontja. Olyan jó érzés, mikor szabadon van, de ő mégis körülöttem forog. Szólok, és felfigyel. Ezt elég ritkán csinálja, de semmi baj. Össze fognak jönni a dolgok:) Már csak ennyit szeretnék hozzáfűzni a mondandómhoz:

A kutya 10 kérése az emberhez

1. Az életem tart tíz – tizenöt évig. Minden távollét Tőled
szenvedést jelent nekem.

2. Adj időt arra, hogy megértsem, mit akarsz Tőlem.

3. Bízzál bennem, mert ettől élek.

4. Ne haragudj sokáig rám, és büntetésből ne zárj be.

5. Neked van munkád, szórakozásod, barátaid – de nekem
csak TE vagy.

6. Sűrűn beszélj velem! Akkor is, ha a szót nem értem, de a
hangodra figyelek.

7. Tudd meg: ahogy velem bánsz, azt soha nem felejtem el.

8. Gondold meg mielőtt versz, éles fogaimmal én könnyedén
szétharaphatnám a kezed, de ezt nem használom fel
Veled szemben.

9. Ha munka közben mérges vagy rám, mert azt hiszed,
hogy lusta vagyok, gondolj arra: talán szomjas lehetek,
vagy régóta vagyok a napon és ezt a szívem nem bírja.

10. Törődj velem mikor megöregszem, mert ez Veled is megtörténik.
Tegyél meg minden nehéz lépést velem, mert Veled nekem könnyebb.

Köszönöm, hogy vagy nekem drága lánykám :) <3

Büszkeségem

Reggel én vittem. Ezt nyárra bevezetem. Anyuék csak pihizzenek :) Találkoztunk Ninával (egy pici nem is tudom milyen keverék), és Rexivel (5 éves közepes testű keverék). Rexivel játszott egy jót. Olyan ébredezőset. Nem volt túl pörgős, de azért jól elvoltak :)

Délelőtt átjött Kitti. Vele voltunk Bonival egész nap. 2-kor levittük sétálni. Elvittük a Nádastó parkba (megnéztem, Őrjárat utcai Játszótér a neve :):)). Ott csináltunk róla képeket felváltva, ja, meg persze a beállítós képet, amivel lógtam az olvasóknak. A képeken vettem észre, hogy elég nagy volt a fű, és így nem igazán látszódik a hátsó szöge. Mindegy...már nem is érdekel:) Meg van a kitünő, ez a fontos!

7-kor hazakísértük Kittit, majd visszafelé az utcában elengedve vittem Bonit. Nagyon ügyes volt :) Én felvettem egy tempót, ő meg előttem, vagy mögöttem, néha velem párhuzamosan ment. Mikor én 6-7 házzal előrébb jártam, akkor nem szaladt, de eléggé szaporázta a lépteit :) Ügyesen jött. Többször és hívtam, mindig láthatóan vettem elő a jutifalit, és természetesen, arra már jött. Ügyes volt. Így remélhetőleg valamennyire behívható lesz - vagyis az elromlott kutyán, javítunk egy kicsit, de soha nem lesz olyan mint egy vadonatúj. (Jóbarátok: Pheobe, elrontottam a kutyát!! by: Joey:))) Na, ott viszont már megfogtam, ahol elkezdett zabálni valami sz*rt...jól leszidtam. Olyan mérges vagyok rá, ha ezt csinálja. De utána szépen jött láb mellett.

Terveztem, hogy az utcai séta helyett elviszem a futira, de tegnap Trexinek és Zafírnak is ment a hasa. Nem viszem inkább arra a környékre, amíg ez a "járvány" el nem múlik. Még pár napig kerüljük aztán berobbanunk :)

Este nővéremmel vittük le sétálni. Egyszerű, normális séta. Nem futottunk. Nem volt kedvem...ha 2 nap kimarad (tegnap az eső miatt nem futottunk), nem dől össze a világ. Ám, egyszer csak felbukkant a semmiből jó barátunk, Buksi. Ez sokszor előfordul. Gazdi sehol, ebek őrült rohangászásba kezdenek, és én Buksiért is aggódom. Volt, hogy jött egy másik kutya, Boni még pórázon volt, Buksit meg én fogtam vissza. Nem kell az nekem, hogy elszökjön, ha már ott van velünk, biztonságban. Szóval, elvittük őket a füves részre, és ott elengedtük Boni, megjegyzem már alig bírtam tartani a pórázon Bonit, annyira ment volna. Van ott egy szobor, meg 2 óriási bokor. Azok között szlalomoztak, birkóztak. Bonira is rájött a zizi. Annyit futott...hajjajjjj, de még mennyit. Rohan, rohan, vágtázik, nagy pffanás, és már fekszik is. Átmenet nem volt. Még a lendület is benne volt, mikor lehuppant. Aztán jött Buksi-gazdi. Maradtunk még egy 10 percet, aztán mentünk haza.

Én meg Niki még lementünk futni egyet. Elég sokat mentünk. Jó is volt :) Na, holnap mér Bonival megyek ;) Őt se lehet ebből kihagyni.

Képek a délutánról

Tartozás


Nyuszi


Boooooooooooooooooooooot!!!!!!!


Megvan ;)











Kittivel




Nem a legjobb kép, de a szemeitől elolvadok *-*






Botocskát rág


Szép nagyon :)



Jóéjt Mindenkinek!