A legundorítóbb állatfaj. És ez tegnap este bebizonyosodott. Mikor is, anyuval sétálunk, és a séta végén Ő bement a Spar-ba vásárolni 1-2 dolgot. Mi addig Bonival labdáztunk picit, majd a Spar elé ballagtunk, remélve, hogy hamarosan kijön. Kicsit megijedtem mikor odaértünk. Vagy 10 fiú állt ott, vihogtak, cigiztek, és valakire nagyon vártak. Gondoltam valamelyikük bátyját beküldték, hogy vegyen nekik piát. Én naív nem hittem volna, hogy egy hajléktalant küldtek be, akinek pénzt adtak, hogy vegyen magának piát. Mikor kiért az öreg, mindegyik ott ujjogott, dícsérte, amiért vett magának nem tudom milyen itókákat. Ott vihogtak rajta, a már félig elszívott cigijüket a lábára a dobták, Ő gyorsan lehajolt, felvette, és letüdőzte. Erre még jobban röhögtek. Akkor mondták neki, hogy menjen a pénzautomatához, össze-vissza mondták neki a számokat, mintha kódok lennének... teljesen hülyére vették, élvezték, hogy Ők a "tehetősebbek", a felsőbbrendűek. Ilyen sors vár rájuk is. Bevallom, nem szeretem a hajléktalanokat - véleményem szerint: ők maguk juttatták magukat ilyen helyzetbe. DE NEM MINDENKI! Valaki lehet, hogy valamilyen fogyatékkal élt gyerekkorában is, és emiatt nem tanult, vagy nem adatott meg a lehetőség, hogy tanuljon, még akkor sem, ha ő a világ legbecsületesebb embere lett volna. De ez mindenen túlment. Hogy lehet így bánni egy fajtársunkkal? Hogy képes valaki így a mélységig alázni egy érző embert?
Egyetlen jó hírem: tilós sózni az utakat, járdákat (amennyire én tudom). Végre! Sose szerettem, mert kimarja az állatok lábát, de mióta kutyám van még jobban utáltam. Hál'istennek ez megszűnik - remélem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése