A 100. (!!!)

Ünnepelünk! Nem csak a karácsonyt, hiszen ez a 100. bejegyzésem :) Úristen...egyáltalán olvassa ezt bárki is?! Ha igen, nem unjátok?! Mindegy. Igazából nem is érdekel. Arra a legjobb ez a blog, hogy a közeli, kedves barátainkkal megosszunk minden örömünket, esetleg bánatunkat, érzésünket. Ezenkívül, hogy a még "ismeretlen ismerősökkel" szorosabbá tehetjük a kapcsolatunkat.

Nos, ez karácsony utolsó napja. Elég rendhagyóan telt a Szenteste, de végül csodálatos volt, mint mindig :) Boninak megsütöttem 24-én az almás kutyamuffint (köszönet érte Orsinak :)) Úgy vettem észre, Boni is díjazta ;) Még van (12 db), majd lassacskán csak elfogy. Szuper vacsi volt, a fa csodaszép, az ajándékok klasszak, és olyan jó volt minden, ez az egész :) Jaa, most hogy így említettem: ajándékok. Kaptam egy Canon fényképezőt. ;) Várhatjátok a szuper képeket ;)

Már csináltam is pár képet. Hááát, nem profi, na de a régihez képest, mintha egy mesterfotós lennék :D

Ma voltunk mamáméknál is karizni. Boni megvolt zakkanva.... nem volt normális! Komolyan. Egész nap állt az ajtóban és ugatott, amit már nagyon régen csinált. Mikor kivittem sétálni (mert a kertbe nem intézi el a dolgát), végig húzott, ráncigált, rohangált, mintha a kertben nem tudna futni. Aztán mikor kimentem hozzá játszani, meg gyakorolni, akkor meg ididóta volt, és nem csinálta meg a feladatot... Hazafelé viszont olyan édes volt :) Az ölemben aludt, ott dörmögött néha-néha :)

Majd holnap teszek fel képeket, szerintem lett 1-2 jó is (régihez képest!!) ;) Ezt nem fogom győzni hangsúlyozni :) Bár jó géppel, könnyű jó képet csinálni. Mint a kutyánál: egy munkavonalú labinál könnyű wt-ket nyerni. Egy show-vonalú goldennél már kihívás, és nem lehetetlen!!! ;)

Puszilunk mindenkit :)