Bizony, bizony. Ma este töltötte be a Nagylány a 2. életévét. Rengeteg dolog történt velünk ebben az évben is. Nagyon sok boldog pillanaton, mókán, de szomorúságon, csalódottságon is túl vagyunk. Mennyi emberrel ismerkedtem meg, mennyi emberrel kerültem jó (mi az hogy? :)) viszonyba, mennyi élménnyel lettem gazdagabb, mennyi helyen jártam az országban... Ha Boni nem lenne, kétlem, hogy valaha kimennék pl Dunakeszire egy mezőre (tréning), vagy akár Magyarország-Ausztria határába, egy kis erdős völgybe (Sopron WT). És ezeket mind Neki köszönhetem :)
Milyen érdekes is... Boninak, a kutyáknak a szülinap is csak egy nap. Minden ugyanúgy történik, ahogy szokás: reggel a séta, reggeli, alvás, megint séta, alvás, kis játék, séta, játék a sétán, vacsora, alvás, gyors séta, és alvás reggelig... nagyjából ebből áll egy napunk. Boni nem fog másképp viselkedni, mert ma van a szülinapja, ő nem várja izgatottan a "bulit", hiszen nem tudja ezeket előre. Ő a pillanatnak és a szokásoknak él. És így boldog, ahogy van.
Csináltam neki egy kis videót, ami nem láthattok. Na, neeem, nem azért mert annyira béna lett (első vidihez képest nem rossz kategória :D), hanem mert valamiért olyan fájltípusba rakta a gép, ami miatt sehova nem lehet feltölteni. Ha valaki esetleg tudna segíteni, hogy lehet egy fájlnak átírni a típusát, vagy mit kéne kezdjek vele, és segítene, annak nagyon hálás lennék :) (A videó fájltípusa: MSWMM).
int az elmúlt pár napban is (holnapi bejegyzésben látható lesz) a sétán megint labdáztunk, de előtte sokat dummyztunk is. Ügyes volt, és rettentően élvezte. Mikor elővettem a dummy-t... a szemében az a csillogás, majd mikor a labdát is... húúú :)) Nem hiába, retriever-vér csörgedezik az ereiben :) Nagyon jól éreztük magunkat. Sétán megyünk tovább, párszor belefeküdt frissen locsolt fűbe, homokba, elfáradt a kis Manóm :)
A szülinapi ünnepséget megültük, szépen elkészítettük anyuval a tortát... jó lett, na :)
Elmondom miből áll(t): ragadós rizs, az körberakva Acana táppal, tetején sárgarépa, a gyertyák is sárgarépából vannak. Ezután még kapott kevés tápot, meg húsgombóc levesből husit meg fehérrépát, hogy tuti meg legyen tömve a bendője :) Jót aludt ám utána, egészségére! :)
Kívánok nagyon boldog születésnapot a Rabbit-hunter "B" alom többi kutyusának: Bossnak, Rionak, Balunak, Samynek, Bondnak, Bononak, Bessynek, Borának és Bridgetnek! :)
Március 27, a Népligetes találkozónk után, újabb tervezgetések szövődtek. Igen, Dorkáról (Bókáról) van szó. Találkozni szerettünk volna újból, de most több időre. Fontolgattuk a dátumot, ki mikor érne rá, de valahogy nem jutottunk dűlőre. Végül kitaláltuk április 16-át, egy szombati napot, mikor Boni és én majd lemegyünk hozzájuk Szajolba. Az ötlet jó volt, "nehezen" ugyan, de megszültük :) Ezután jött a neheze: megbeszélni apuval, hogy vigyen le minket. Apu egyből rábólintott, mondta, hogy oké, mehetünk. Nagy örömködve kapcsoltam be a hír után a gépet, küldtem az sms-t Bókának, hogy jöjjön azonnal MSN-re, van egy kis hírem a számára. Kérdezem tőle: Még mindig jó lenne az április 16? Mondja, igen. Erre csak ennyit írtam: MEGYEK HOZZÁD!!!!!! :)
Nagy örömködés volt, gondolhatjátok. Újabb tervezgetések, mit is fogunk csinálni, merre, hogy, miként, stb, stb...
Bókával megszervezett egy jó kis sétatervet, ami kb 5-6 drága órát "vett volna el" az életünkből :)
Ehun van-e :
csinos, ugye? :)
Aztán egyre jobban klappoltak a dolgok, szinte már vártuk, mikor üt be valami, ami majd tönkrevágja az egész napot. Egész héten gyönyörű, napsütéses idő volt, szombatra mondott hidegfrontot, záport... innentől kezdve naponta többször néztem idokep.hu -n a szajoli időjárárt szombatra. Zápor, zápor, zápor. Már nem is nagyon reménykedtünk. Pénteken megnézem: gyengén felhős! Na, akkor felcsillant újból a fény a szemünkben.
Másnap reggel útnak indulunk. Dorkától folyamatosan kaptam helyzetjelentést. Először írta, hogy szép az idő, de Pest felől nagyon csúnya felhők jönnek. Kb 1 óra múlva már 3000 ágra szikrázó napsütést írt :) Alig bírtam (bírtuk) kivárni a 11 órát. Mikor a kapujukban álltunk... az az izgatottság :)
Betessékelt minket, ő még pakolászott (hozott egy miniatűr táskát meg a fényképezőt... én egy hátizsákkal indultam, ami annyira tömve volt, hogy folyton szétnyílt :D). Szofi most pörgött, nem úgy, mint mikor a cac-on, délután találkoztunk, és nagyban letojt. Most a nyakamba ugrott, pitizett... <3
Kb fél óra múlva elindultunk a kisrét felé, ahol gyakoroltunk. A kis utcákon keresztül végig ment a láb mellett követés és a kisréten is "bemelegítettünk". Behívástól kezdve, stabilitásig gyakoroltam Bonival mindent. Majd csináltunk egy kisebb jelölést. És megcsinálta! Gondoltam, itt már gond nem lesz. Csináltunk memory-t, megcsináltuk a soproni WT 1. feladatának mindkét változatát, több jelölést is. Majd labdáztunk nagyon nagyon sokat a lánykákkal :)
Ezután már nem is tudom, hogy is történtek a dolgok... Mentünk még jó pár kört, Boni végig behívható volt, voltunk a Tiszánál, Holt-Tiszánál, mindkét helyen jót úsztak a "jányok" :) Sőt, a Holt-Tiszánál Bonit beugrasztottam a stégről :D Bókával csak lestünk, hogy mi lesz, úgy elmerült o.O Aztán feljött, és a stégre kapaszkodott, de ott ugye nem tudott kijönni. Visszanyomkodtam a vízbe, és akkor biztattam, hogy ússzon, jött is a stég mellett. Persze, a kis csónakot már nem akarta kikerülni, és így felmászott, és úgy lépett fel a stégre :D
A stégen Bóka fotózott, én pedig mindkét ebet beállítottam. Szofi eléggé pörgött, és egész szépen állt be free.ben, Boni meg csak állt... ő nem igazán csóvál ilyenkor, vagyis néha igen. Attól függ, hogy mivel, hogy, mennyire tudom felpörgetni :) Szofi viszont folyamatosan riszált :)
Innen indultunk visszafelé, de még volt egy röpke órácskánt, amíg értem nem jött apu. Ebben az órában elsétáltunk a csatorna mellé, ami mellett ilyen jó kis fás rész volt. Itt sétáltunk tovább ebekkel. Nem is akartak bemenni a csatornába, hál'istennek. Egyszer nagyon bepörögtek, fogócskáztak, ide-oda rohantak, és nagyban megindultak a csatorna felé o.O Ott sípoltunk mint az őrültek, de leállítottuk mindkettőt, és már szaladtak is vissza :) Magamban már éljeneztem, hogy ezaz, Bonit, vízről, én, síppal, elhívtam.... ejjjhaaaaaa! Csöppet elbíztam magam, mikor felröppent egy vadkacsa, és végül mindketten berongyoltak a vízbe. Szofi max 2. hívásra ki is jött, de Boni nem. Végül sikerült kiimádkoznom, de valami fekete dzsuva is volt rajta. A szagát meg hadd ne mondjam, milyen volt... az az igazi mocsár, pocsolya, szennyvíz, döglött valami... fúúúúj! :D
Dorkáék kertjében próbáltuk leslagozni a kiscsajt, de nem nagyon hagyta. Inkább labdáztunk még egy sort (milyen érdekes, ebbe nem fáradnak bele :-)), hogy megszáradjanak. Aztán próbáltam még Boniból kikefélni a mocskot, nem túl nagy sikerrel.
Bókától kaptunk 3 igazi teniszlabdát (valamelyik nap vettünk mi is, de ilyen nyomi, teniszlabda alakú sz@rságot, ami egyáltalán nem pattog, és 2 dobás után szétesik :D). Aztán jött a nap legrosszabb része: a búcsú. Megölelgettük egymást, elköszöntünk, és én a kocsiban átgondoltam az egész napot, hol jártunk, mit csináltunk, EGYÜTT VOLTUNK... felfoghatatlan számomra a dolog még mindig :)
Na, jöjjenek a képek. Ezeket én készítettem, hozzám képest jól sikerültek... Dorka képeivel összehasonlítva meg ne nézzétek, mert azokhoz képest az enyéim a béka feneke alatt vannak :D
Ez csak néhány kép, amiket találomra beszúrtam :) A többi kép ITT megtekinthető.
Köszönöm ezt a csodálatos napot, soha nem felejtjük el! :) (L)
A mi zenénk :)
"It's like a dream, although I'm not asleep, I never want to wake up"... pont ilyen volt :) <3
Ma is ment a behívás, ugyanúgy dummy-val. Nagyon ügyes volt Boncsi, megint. Aztán dobáltam neki a dummy-t, és mindig visszahozta, ráadásul a legtöbb esetben szépen is fogta. Volt, hogy játékból, dicséretből dobtam neki, volt, hogy "minimemory" votl a feladat (nagyon kicsi távolságból memory). Nagyon örültem ám, hát még ő. Az a farokcsóva ... :) Sokkal motiválhatóbb dummy-val, mint kajával... na nem azt mondom, hogy nem eszik meg semmit :)
Este séta után egyből mentünk le pincébe, hoztam fel Boninak Real Nature konzervet, természetesen Boni segítségével választottam. Ő a marha-bárányt szimatolta ki, azt hoztam fel. Kapott konzervet, rizst, és tápot is. Jó kis lakomát csaptunk össze, meg is érdemelte :)
Hamarosan kéne 1-2 új képet hoznom... na, majd csinálok valamelyik nap.
Elmúlt 1-2 hétben megint nagyon a behívásra gyúrunk Bonival. MUSZÁJ, hogy megtanulja. Épp ideje lenne...
Általában az van, hogy leültetem, pórázcsere (textilről --> retrieverre), valamennyi láb mellett követés, majd Boni ül, póráz le, otthagy, elmegyek jó messzire (bár a távot mindig váltogatom), megállok, és hívom. Vágtázik, de nagyon :) Egyből ugrik rám, dicséret, jutifalat, dicséret. Ennyi után nem teszem még rá a pórázt, általában 2 behívás egymás után a minimum, de akár 4-et is megcsinálunk.
Naponta kb 10 behívást csinálunk. Remélem ennyi elég lesz... eddig 2 helyen gyakoroltam, most már váltogatni fogom a helyeket is.
Mondtam, hogy eddig jutival dicsértem. Ma délutáni sétán a dummy-t vittem magammal, hogy majd úgy csinálom a behívást, ahogy még Roger Tozer mutatta Sopronban :) Egyből rohant, ugrott a nyakamba, és már kapta is be a dummy-t. Tartotta, mondtam Boninak, hogy ül, akkor leült, és tartotta tovább. Elvettem, odaadtam. Majd megint. És akkor egy újabb ilyen behívás.
Egyik dummy-s behívás után el is dobtam a dummyt, kb 2 méterre tőlem. Nem nagyon mertem kockáztatni, de egyből felkapta és nekem hozta. Még 2x megcsináltuk, de jó volt mindig.
Hazafelé, az utolsó utcán elengedve jött. Igaz, már csak kullogva ballagott, de akkor is elengedve. Nem mondtam neki, egy szóval sem, de ő láb mellett jött :) Mikor elfutottam picit, akkor gyorsan utánam iramodott, pedig anyu, és tesóm is ott ment körülötte. Ő inkább jött utánam... jól tette ;) Nagyon örülök neki... látok benne esélyt, hogy valaha is tényleg, igazán behívható lesz.
Tegnap voltunk tréningen, jó volt, csak nagyon meleg volt. Boni visszafelé ment is gyorsan a kocsi árnyékába :) Ott megivott vagy egy liter vizet (köszi, Brigi! :)). A tréningen ügyes volt, láb mellett követése póráz nélkül meg ááhww *-* Nagyon szépen jött! Meglepően szépen :) Örültem is ám neki ;)
Jut eszembe, nem csak a behívást gyakoroljuk: láb mellett követés, meg az a 3 trükk :D Ezeket nyomatjuk :)
