Fagyos

Tegnap 3-kor levittem Bonit sétálni egy olyan tervvel, hogy most csöppet nagyobbat fogunk menni... persze erről nem szóltam anyuéknak, mert egyből leállítottak volna, hogy ilyen hidegbe ne menjek. Elindultunk a Rákos-patak irányába. És ott végig, egy jó darabon át. Ott fordultunk meg, ahol a patak egyik oldalán egész nagyra, szinte mezőnyire szélesedik ki a part. Itt találkoztunk még valamikor ősszel Lottival, a Retriever Rescue-ból örökbefogadott labrador kislány. Helyette találkoztunk egy idősebb goldival, Macival, és egy labrador-németjuhász 2 éves leányzóval, Bettivel. Vele játszott Boni valamennyit (mindig hozzáteszem: sajnos csak pórázon :( ). Betti nagyon okos volt, és hihetetlenül bújós, kedves eb volt. A testalkata labi volt, a feje, és a fején a rajzolatok pedig németjuhász volt. De nekem nagyon tetszett, szép volt :) Kb itt hívott fel anyu (1,5 óra séta után), hogy hol vagyunk, mikor megyünk már. Mondtam neki, hol vagyok, és hogy most fordultunk vissza :) Ekkortájt már nagyon fáztam... a lábamon már szúrt a hideg :S Nem csoda, hogy Boni visszafelé néha-néha aggodalmas pillantásokkal nézett rám - én meg elnevettem magam :) Olyan édes volt ;) Miután hazaértünk rá egy fél órával elkezdett felengedni az arcom - az is befagyott volna? :D Jó kis 3 órás séta volt, jó az ilyeneket is néha betenni :) Ilyenkor összevonom a 3- és a 6-órási sétát. Ahogy láttam Boni is élvezte. Igaz, útközben elég sokat ugráltunk, játszottunk :)

Kirándulás Svédországba :)

Délután pontban 2-kor indultunk el Bonival egy nagyobb sétára. Kittihez mentünk át, tőle Rákospatakig szoktunk menni, ahol játszunk egy picit. Most nem. Illetve, elmentünk a Rákospatakig csak amellett még egy jódarabig sétálgattunk...egyenesen az IKEA-ig. Tudom, ez így nem mond túl sokat nektek, de nagy nehezen kiszámoltam, hogy kb mennyit mehettünk és 6-6,5 km jött ki :) Ja, nem. Bocsesz. Rájöttem, hogy vissza is jöttünk. Szóval, röpke 12 km-t sétáltunk :O :) Ezt 4 óra alatt :O Kicsit sok idő. no problem. Mire Kittiékhez elmentem, nagyon bemelegedtem, otthagytam a kabátom, természetesen egész úton fagyoskodtam (gratulálok Adri!). A Rákos-patak partján mentünk nagyon sokat, ahol jópárszor elnézegettük a kacsákat, az utunk felénél leültünk egy padra, magunk közé vettük Bonit, aki hál'istennek egy picit melegített :) Édes volt nagyon; ugye köztünk felüdt, az egyik mancsa rajtam, a másik Kitti lábán volt *.* Odafelé volt egy nagy placc a patak mentén ahol 1-2 kutyás volt. Volt 1 sárga labi kislány is. Szóltak neki, én meg kérdeztem, hogy hogy is hívják? Ismerősen csengett a neve.
- Lotti.
-Menhelyről van? - egyből kapcsoltam :D
- Igen.
- A Retriever Rescue-ból?
- Igen.

Hihetetlen, hogy idekerült a kis Lotti, akit képek alapján nagyon megszerettem :) És nagyon édes... jajj, drága Lotti :)
Na, visszafelé ezen a placcon Bonira eléggé nyomult egy bobtail (addig is 1-2 kutyának bejött).
- Kan? - kérdezem.
- Igen.
- Oké, a kutyám tüzel. - felelem.
- Akkor nem kéne kihozni.
- Sétáltatni csak kell.
- Lehet, de ne olyan helyre, ahol kan kutyák vannak.

ILYEN NINCS! Azt sem tudtam hova megyünk, és eddig érdekes módon mindegyik gazdi megfogta a kutyáját, nem motyogott, normális volt. Na de ez a néni... ez halál komoly? Adjon már egy térképet, ahol rajta van, hogy hol van kan kutya! Arra akkor nem sétálok... pff. Na jó. Szóval, én akkor mondtam, hogy akkor viszlát, hátat fordítottam, és elindultunk. A kutyája meg jött utánunk. A néni meg hivogatta a kutyát, de az ugye nem akart visszamenni. Én meg erre ugye azt nem mondhatom, hogy ne engedje el a kutyát, ha nem jön vissza... na okéé...

Szóval szuper jót sétáltunk. Annyira jó volt. Kitti, megismételjük :) Csináltunk kacsa-figyelős képet, de telóval... segáz, majd felteszem, de nem most :)

Kiruccanás

Pár napot a mamáméknál töltöttem - mindkettőnél :) A keresztanyám és 2 kolléganője egy közös vállalkozásba fogtak, egy papír-írószer üzletet. A neve: Trió Irodaszer KFT :) Na, és már megvannak a termékek, és azokat mentem be segíteni pakolni, árazni, címkézni. Nem tudom miért, de annyire jó volt.
Ma jöttek anyuék, és hozták Bonit. Hááát, nekem is örült, de annyira pörgött, ide-oda rohangált, hogy rám 2 másodperc jutott, majd elfutott.
Átvittük a másik mamámhoz, ahol Liza és Bigi már vártak rá :) Már nagyon jól kijönnek egymással az ebek. RÉgen, és most sem hallattszott el még egyetlen morgás sem. Boni hozta a formáját - spárgát, botot, szivacsot lopott. Én leszidtam (egy 15 perces kergetés után). Akkor elzártam a 2 kutyától, meg persze attól a területtől, ahonnan még esetleg valamit eltudott volna csenni. 2 alkalommal mikor kimentem az udvarra, hívtam egyszer, és egyből jött (érdekes...). Mikor harmadjára mentem akor már nem. Megint hülye volt. Nem fogja fel a dolgot. Azt hiszi, hogy csak viccelek, nem vesz komolyan - rosszul teszi. Na, csináltunk pár képet is.










Az utóbbi pár napban nem volt elengedés. Flexivel ki, 5 perc alatt elintézi a pisi-kakit, majd flexi eltesz, retriever póráz elővesz és egész sétán azon van. Ez volt ezen a pár napon. Ma nagyon jót sétáltunk. Elsétáltam egy barátnőmhöz (2,5 villamos megállónyi), előtte találkoztunk egy 10 hónapos yorki fiúval, aki nagyon beindult Bonira, és jót játszottak. Kittiéktől még 2 megállónyit sétáltunk le (természetesen ksutcákban). A Rákos-patakhoz mentünk el. Nagyon jó hely, levágott fű, tiszta, csak ugye nagyon meredek part egy nagy áramlatú, mocskos patakhoz. Nagyon bennem volt a vágy h elengedjem, de az is, hogy nem kéne. MAjd elmeséltem a rosszasáokat Kittinek, így ő is azt mondta, hogy nem kéne :) Így ráadtam a felxit és azon játszottunk, szaladgáltunk... páran néztek csak minket hülyének :-) Majd leültünk a fűbe, Boni közénk feküdt, ivott, mi beszéltünk, és füvet rágott. Majd odamentünk a patakhoz, leültünk egy kisebb betonos részre, Bonit meg az ölembe vettem, mert nagyon sok száraz toklász volt, és nem akartam h belemenjen :) Úgy figyelte a kacsákat, mikor azok a lököttek az árral szembe úsztak :) Röpke 3 órát sétáltunk. Én nagyon élveztem, és szerintem Boni is :) Visszafelé többször is itattam a kulacsából, és utána mikor elindultunk olyan hálás szemekkel nézett :)

A hasmenése 100%-ig elmúlt, csütörtök óta esténként eszi a konzervet is, kevesebbet adok belőle ugyan, de kapja, és teljesen jól van. Csak hozzá kellett szoknia (bár nem is biztos, hogy a konzervtől volt neki menése).

Na igen... a kisasszony ma 16 hónapos :) Lassan másfél éves az én tökmagom :) Mekkora bumburnyák már és, hogy repül az idő...
Szóval isten éltesse őt és a 9 tesóját :)