Bejegyzés a javából

Nem is húzom azzal az időt, hogy milyen régen írtam, és hogy mennyire sajnálom... Belevágok :)

Túl vagyunk egy újabb tüzelésen is (jún. 3-24). Minden oké volt, még nem mutatkoztak az álvemhesség jelei, reméljük nem is lesz álvemhes, mint az első tüzelése után.

Júnis 26-30-ig Balatonon nyaraltunk anyuékkal, kutya nélkül. Eszter-nagyi segítségével a lehető legjobb helyre került Boni - Karai Csabához. Vasárnap (26-án) elvittük először hozzá, elengedtük, körbeszaglászott a kertben, megismerkedett Aduval és Borával. Megbeszéltük Csabával a részleteket, és gyorsan kisurrantunk, amíg még nem figyelt ránk Bon. Mikor megfordultunk az utcán, bekukucskáltunk, Boni figyelt minket, de azt is láttuk, ahogy egyből visszafordul a kutyákhoz.

Nekünk nagyon jó nyaralásunk volt, csak az idő nem állt mellénk... viharos szél fújt, nagyon hideg volt, vízben 2x voltunk Apuval, összesen fél órát talán... Mindenesetre tényleg jól éreztük magunkat. Nagyokat sétáltunk a parton, a mólón, és rengeteg képet csináltam.

A képekről annyit, hogy magamhoz képest szerintem elég jók lettek, bár még messze nem olyan jók mint 1-2 ismerősöm képei ;) Itt egy kis ízelítő a többit IDE kattintva nézhetitek meg.

Kedden beszéltünk Csabával, hogy mi újság a leányzóval. Mondta, hogy Borával egész nap játszanak (naná, Boni a nála fiatalabb kutyusokkal szeret játszani :)). Picit alábbhagyott a lelkiismeret furdalásunk. Nagyon jól beilleszkedett a labradorok közé.

Csütörtökön mikor érte mentünk már a kapuban toporgott. Amíg Csaba elkészült, kintről már köszöntünk Boninak. Ő meg nem tudott mit kezdeni magával, örömében "sírt", toporzékolt, majd látványosan leült - "már ülök, csak gyertek ide, lécciiiiii". Nagy öröm volt ám :)

Mesélte Csaba, hogy kivitte 2x is tréningezni Bonit. Azt mondta, mindent megcsinált amit kért (kettős jelölés, memory), de a tempója nagyon nem tetszik neki. És akkor kitálaltam neki, hogy annyira pörgött Boni (nem egy munkavonalú labi volt, de na! :D), és azzal, hogy napiszinten labdáztam vele, megunta a dolgot, és a dummy nem is érdekli... most labdaszünet van, remélem majd, ha előveszem a dummy-t, akkor már az is tetszeni fog neki...

10-11-én megint Balatonon voltunk, de most kutyástúl :) Nagyon szép időnk volt, rengeteget voltunk vízben. Amikor mi voltunk vízben akkor tesóm és barátja vigyázott Bonira, amikor ők, akkor pedig mi őrködtünk.

Első este elmentünk Lellére, megnézni a bazárosokat meg vacsizni. Addig Boni egyedül volt a nyaralóban és durmolt. Mikor hazaértünk nem tudta eldönteni melyikünkhöz menjen, ugorjon vagy ne, de a szeme még így is olyan szűk volt :) Közben megint ezerrel nyüsszögött, újból örömében sírt.

Ezután vittük le egy kicsit pancsolni, de nem igazán volt úgy jó, hogy koromsötét volt, és még a parton se volt semmi fény :/ Kb 10 perc múlva hazasétáltunk miután Boni egy csöppet megmártózott. Másnap HAJNALBAN is levittük apuval a tóhoz. Én fotóztam (nem lettek a legjobbak :/), apu pedig Bonival pancsolt :)

Elmentünk Balatonmáriafürdőre, ahol még kisebb koromban 3 éven keresztül minden nyáron ott nyaraltunk. Ott lehet kapni a világ legjobb fagyiját, így elmentünk a fagyizóba. Most jött velünk Niki és Dávid is, így Boncsi is. Kértünk egy külön tölcsért, azt mártogattuk mindenkinek a fagyijába, azt kapta meg az ebadta :D

Hétfő este egyedül hagytuk a nyaralóban Bonit, amíg elmentünk vacsizni egy étterembe. Mikor visszaértünk megsétáltattam, és már indultunk is haza. Nagyon jól viselkedett a leányzó. A visszaúton végig aludt ;)

A délutáni sétákon nagyrészt elengedve jön, általában mögöttem kullog, szaglászik, van hogy előrébb megy picit, de amint szólok meg is áll, vagy visszajön hozzám. Ügyes, na :) Tegnap a kora délutáni sétán mikor el volt engedve barátjával, Portosszal (minden délután vele sétálunk, egy 1,5 éves spániel fiú :)), jött egy másik kislány, Jenny. Ő egy 7-8 hónapos keverék kutyus. Játszottak, és amikor szóltam Boninak ő leállt, odajött, szaglászott, mikor olyat kapott be, amit nem szívesen látok a szájában ( pl koszos zsepi.), rászóltam, és kiköpte. Eddig az volt, hogy rászóltam és elrohant vele, ez már úgy néz ki a múlt, remélhetőleg :)

Tegnap a késő délutáni sétán megint el volt engedve. Jött a régi barátnője, Ella. Vele is szaladt néhány kört majd elengedve jöttek tovább Ella-gazdi és körülöttem :)

A dummy-dolgot kijavítjuk. Van bőven időnk, tökéletesítjük a dolgot, rajta leszünk ;) A behívás-ügy meg úgy néz ki el van intézve, bár Boni soha nem lesz 100%-osan behívható mégis úgy érzem, hogy 85-90%-nál tartunk azért ;)

Training with Aldo

Aldo

Tegnap délelőtt útnak indultunk Bonival Juhász Adélhoz és Aldóhoz. Velük mentünk el egy pusztára, ahol tréningeztünk a "gyerekekkel". Boni végülis ügyes volt. Nagyon meleg volt, és nem elfogultságból, de én a melegnek tudom be a lassúságát, a kisebb kedvtelenségét... Csináltunk memory-t, kettős jelölést, sima jelölést. Jól éreztük magunkat. Sajnálom, hogy nem vittem a fotómasinát, de hamarosan megismételjük ezt a tréninget, és akkor viszem majd magammal :)

Mondjuk, a végén mikor már megitták az összes vizet, picit leengedtek, akkor elővettem a labdát. Arra azért még tudott pörögni Bon! :)

Kaptam ma Eszter-nagyitól szuper képeket Balu-papáról. Köszönöm :)

Elővettek egy kacsát és azzal "nosztalgiáztak" :) Balu nagyon élvezte, ami szerintem látszik is.

ez a tekintet... csodálatos!

imádom.imádom.imádom. :)

Megnyugodott lélek

Késő délutáni sétánkkor elmentünk az újpalotai kutyafuttatóra. Ez egy igazi futi, nem úgy, mint a régi, ahova eljártunk. Teljesen körbe van kerítve, van 2 kapu is, agality-s akadályokkal tele van tömve... nagyon szuper hely lehetett. Igen, csak lehetett. A sok huligán, meg a nem tudom kicsodák lelopkodták az agility-s akadályokról a deszkákat, így most csak áll valami tákolmány, ami veszélyes, és semmire sem jó. Meg ugye fel van ásva az egész... akkora gödrök vannak o.O

Szóval, elmentünk erre a futira, de voltak bent. 1 kutya volt csak, de ahogy a kapu közelébe értünk úgy ugatott, vicsorgott :/ Hááát, így sok kedvem nem volt bemenni... Járkáltam Bonival a futi mellett, ott labdáztam, hátha megszán a nénike, aki bent üldögélt és a padon fekvő kutyáját simogatta. Ezért érdemes elengedni a kutyáját...

Egyszer csak kiszól, kérdezi, hogy 'Fiú?'. Mondom nem. Kérdezi, hogy: 'Hát akkor? Lány?'. Gondoltam magamban, nem, egy ufó :) Mondom, igen. Erre "elszontyolodott" képet vágott, mondja, hogy hát az övé is lány, és, ő veszekedős (mintha nem jöttem volna rá :)).

Itt annyiban is maradt a beszélgetés én megint ott járkáltam a futtató mellett. Megint kiszól, hogy egy fél órára nem-e akarnék bemenni, addig ő kijön, de majd visszajön. Mondtam, köszönöm. Be is mentünk, miután kijöttek.

Bonit leültettem, majd levettem róla a pórázt. Parancsra indulhatott. Nagyon sok szag volt, össze-vissza járkált, amíg én körbesétáltam a futtatót, hogy a kerítés mentén nincs-e nagyobb lyuk, ahol kitudna menni. Nem volt szerencsére.

Akkor elővettem a labdát, eldobtam, Boni utána rohant, megszagolta, majd tovább szaglászott. Odamentem, leszidtam, láb mellé vettem (póráz nélkül), és mentünk úgy egy picit. Aztán megint eldobtam a labdát és csak akkor mehetett érte mikor mondtam, hogy 'hozd!'. Akkor ment, fogta, hozta, adta :) Utána már semmilyen szag nem érdekelte, csak labdáztunk. Ő hozta, én dobtam is :) Nagyon jó volt, sokat labdáztunk, találtam egy hosszú sávot, ahol nincsenek gödrök (futás közben 2x belelépett egy nagy gödörbe, és biztos fájhatott neki :/ ). Habár, a labda után töretlenül ment :)

Hazaértünk a nagy sétából, kiitta a vizes tálját, mellé pedig egy kisebb tavat kreált :) Aztán jó sok zöldséget kapott levesből a tápjára, befalta, büfizett. Megkapta a Denta Stix-ét, azon nyamnyogott egy sort, és végül kidőlt.

Ilyenkor mindig megnyugszik a lelkem, hogy nincs neki rossz sorsa. Többször is gondolkoztam rajta, hogy mennyivel jobb lenne kertes házban, de ez nem olyan biztos. Persze, jó lenne, de így is jó, ahogy és ahol vagyunk :)

Eleget fut, játszik, mozog, egészségesen táplálkozik, biztos otthona van... egyszóval: "jódóga" van :)

Stories

Nos, régen jelentkeztem, pedig van 1-2 mesélni valóm. Ebben a bejegyzésben több eseményt is láthattok, ami az elmúlt 2-3 hétben történt velünk.

FAROKTÖRÉS

Április 16-án Szajolon kirándultunk Bókával és Szofival ("Április 16.- a régen várt nap" c. bejegyzésben a beszámoló). Aznap párszor megmártózott Boni a Tiszában, majd abban a büdös nem is tudom miben... phujj! Másnap, vasárnap is elég szagos volt, ezért elvittük ebet a Hajógyári-szigetre, hogy kiázzon belőle, a bőréből is az a mocsok. Így is volt, jó bentre elúszott, dobáltam neki sokat a köveket a vízbe, hogy ide-oda úszkáljon.

Mikor hazaértünk még samponnal is megfürdettem, hogy illatozzon, mint a krizantém :) Imádom fürdetni, szegénykém, ő kevésbé szereti. Tűri ugyan, de nem a kedvence a kádban fürdés. Én viszont imádom azt a bárgyú fejet, amit akkor vág... egyszer majd lekapom nektek :)

Este sétakor látom, hogy a farka csak lóg... gondoltam ez tuti faroktörés (halott farok, faroktörés, szimpla izomláz, ki hogy hívja). Lassan mentünk, hogy picit se kelljen erőltetnie, ha 1 pillanatra megálltam, Boni egyből feküdt le, de olyan kis óvatosan.

Nem aggódtam vagy ilyesmi. Sajnáltam ugyan, de tudtam, hogy néhány nap és elmúlik. Igen ám, de este valószínűleg már nagyon fájhatott neki, mert sokat nyüsszögött. Járkált fel-alá, lefeküdt, majd felállt, közben nyüszítgetett... Anyuék elvitték dokihoz, ahol kapott injekcióban fájdalomcsillapítót, habár a doki se tudta mi a baja (GRAT!).

Ezután már nem volt sok gond. Napról-napra egyre feljebb tudta emelni a farkát, tényleg, látványosan javult. Pénteken már nyoma sem volt az elmúlt napok szenvedéseinek.

AZ ELSŐ VIZES TRÉNING

Múlt héten, szerdán voltunk tréningen. Nagyon régóta most először egyedül, azaz: Boni, Brigi és én. Tudni kell, hogy Boni víznél K.O. Nem lehet vele semmit sem kezdeni, elborul az agya... Igen, így szokta meg, hogy víznél megy az ökörködés :/ Az elején elég sok láb mellett követést csináltunk, meg sok volt ugye az inger, ahogy Brigi dobálta a köveket a vízbe, Boni pedig a víz legszélén ült mellettem. Úgy befeszült, Brigi mondta is, hogy ez a kutya egy időzített bomba, és igen. Az! :D

Mikor már valamennyire lehiggadt, beküldtük a vízbe a kövek után. Mikor beljebb küldtem, Brigi elé dobott egy dummy-t. Azt fogta, jött kifelé vele. Amint leért a lába kiköpte a víz felszínére a dummyt, és rázta is magát. Rászóltunk, mondtuk neki, hogy "fogdhozd!", és hozta ki a dummyt.

A végére már egyből kihozta a partra, hozzám a dummyt, átvettem tőle, majd mondtam neki, hogy "rááz", plusz az új kézjelet mutattam neki, és akkor rázta magát.

Hááát, én még így viselkedni még nem láttam víznél. Nagyon örülök, sokkal rosszabbra számítottam. Egyre sűrűbben fogunk vízhez járni, majd kialakul ez valahogy :)

GYAKORLÁSOK

Hát az elmúlt 1-2 napban átvettük az eddigi trükkjeinket, amik már szuperül mennek. A pukedlit mondjuk meg kéne próbálni úgyis, hogy ellépek tőle. Csak addig marad meghajolva amíg ott vagyok előtte. Ez legyen a legkisebb problémánk. Böngésznem kéne új trükk után... nagyon szeretném a pacsit megtanítani, de képtelen vagyok megtanítani, Boni pedig megtanulni :D Ez is olyan "alap", mint az ül, fekszik, de ez nem megy... és ez az alapja a pitizésnek is... mindegy, majd kitalálok valami aranyosságot (101 kutyatrükk segítségével) :))

Hetek óta szinte minden nap labdázunk... és legtöbbször elengedve! Meg dummy-val is szoktunk néha gyakorolni itthoni környezetben, szóval haladunk. Mindig okosodunk valamivel :)

Az első blogos tali

Tegnap találkoztam először olyan emberrel, aki kutyás blogot ír - na, persze, olvassuk is egymás blogjait :) Ő Bóka és Szofi (vagyis Urbán Dorka és Szofi :D).

A sztori az elejéről:

Jó ideje tervezgetjük Bókával (Szofi blogja) és Encsivel ('Állati kft.') egy találkozót. Kitaláltuk: márc. 27., Bp, MKSZ Strázsa CAC! A mi napunk lesz! Na igeen... kezdődött azzal, hogy bekrepált a kocsi, esős nap lesz (természetesen egy napsugarakban úszó hét után azon az 1 nap).

Egész nap pattogtam, kiborultam, mi lesz ha a kocsi nem javul meg? Akkor megint nem látom őket :( Jött a várva várt sms - 1 óra és mehet apu a kocsiért. JEEEE! Apu elment, én addig pakolásztam, készülődtem. Egész nap ment az sms a csjaoknak, akik már kint voltak a Népligetben. A kb 15 perces út nagyon hosszúnak tűnt... persze megint eltévedtünk... júliusi kiállításkor is vissza kellett 1x fordulnunk :) De! Odataláltunk végül. Akkor már Encsi sajnos nem volt ott, így vele nem találkozhattam. Röpke fél évnyi beszélgetés után először láthattam volna a dinka fejét, és mégsem :( Bókával egyből összefutottam, nem kellett keresgélni egymást. Körbejártuk a kiállítást ebekkel, majd kimentünk a ligetbe barangolni. Ő elengedte Szofit behívhatósága lévén, én meg elkértem a flexijüket (vittem a sajátunkat csak az is bekrepált :D). Szofi és Boni leginkább letojták egymást, habár, Boni egyszer nagyon bepörgött rohangált körbe-körbe, mint egy idióta, és Szofi is csatlakozott. Kergetőztek egy sort, aztán csak labdáztunk :) Mivel a mi kis teniszlabdáink már egy ideje nem kerültek elő (ki tudja hol lehetnek?), ezért Boni nagyon örült neki. Nagyon jól viselkedett mind a két kutya, és mi nagyon jól éreztük magunkat... csak sajnos túl hamar vége lett. Bókát és Szofit elkísértük a kocsijukhoz, és ők mentek is haza. Mi még bementünk a kiállításra megnézni a BOG (best of group), és végül a kiállítás legjobbját. Egy skót terrier nyert, habár én nagyon a német vizslának szurkoltam - gyönyörű, erős kutya volt!

Bóka szuper képeket készített a csodamasinával. Let's enjoy them ;)

szép.szép.szép.

idiótaaaa :D

édesem <3

"höhh?szóótáá'??"

labdalopás!labdalopás! :D

jön már a lasztival :)

Köszönöm mégegyszer a képeket, és ezt a délutánt Bóka! :)

Bocsiii

Sajnálom, hogy ritkán írok... most úgy hiszem egy ideig marad ez a heti 1 bejegyzés. Így alakult.

Kedden voltunk tréningen. Úristen! Ez nem a jóféle "Úristen!". Ez a rosszabbik. Sajnos, eléggé bamba volt a gyerkőc, meg lassú minden téren. Az indítás jó volt, mindig tempósan ment ki, visszafelé még egy csiga is gyorsabb lett volna.

Nem tudom, hogy fognak a dolgok alakulni. Pillanatnyilag nem szeretnék erről a "dologról" beszélni, de van jó pár ember, akik tudják a részleteket. Igazából csak nyilvánossá nem szeretném tenni a, na jó, hívjuk dolognak :D Szóval dolog már biztos, csak én félek egyre jobban. Később majd lesz beszámolóm is dologról :)

Visszatérve a lassúságra, a láb mellett követésről muszáj lenne beszélnem?? Oké, az elég gyatra volt. Az elmúlt pár napban napi fél órát jött láb mellett a kiscsaj. Gyakorlunk, gyúrunk, gyúrunk és gyakorlunk!

Ma délután "kirúgtunk a hámból (vagy retriever pórázból)". Elvitt apu engem, tesómat és Bonit a Városligetbe. Flexivel mentünk, ami rossz, nem húzza vissza a szalagot, ezért csak húztuk a földön :D Volt jópár kutya, család, úgy látszik mindenki kibújt a házból a jó időnek köszönhetően. Bár én ennyire nem örültem nekik. Sosem szerettem a tömeget, kutyával főleg nem, mikor neki minden emberhez 1-1 simiért oda KELL mennie... Azért megtudtam fogni mindig ;) Jókat sétáltunk, csináltunk néhány képet telóval, azokat majd holnap felteszem. Labdáztunk is Bonedlivel, nagyon tetszett neki a dolog. Nem az a dolog, amit nem nevezünk nevén (nem Voldemort :D). Olyanokat ugrott, teljesen bepörgött. Nagyon élvezte, és ez volt a lényeg :)

Elsétáltunk a Hősök teréhez, ahol valami rendőrségi tisztavató volt, ezért nem mentünk oda, csak előtte fotózkodtunk picit. Majd a kacsaúsztató mesterséges tavacskához mentünk, ahol Boni megőrült. Szerintem nem is igazán a kacsák, hanem inkább a víz izgatta fel, de nagyon. Jó kis mehetnéke támadt. Milyen szuper tréningek lesznek nyáron a Dunánál ;)

Hazafelé vettünk 1 vattacukrot amit HÁRMAN majszoltunk el. Igen, igen, Boni is kapott belőle néhány falatot. Egyszer élünk, hadd próbálja ki azt is... majd leszokik ;)

Haza villamossal jöttünk, épphogy nem értük el, így már nem volt ülőhely. Középen álltunk, ahol Boni egyből lefeküdt és már a fejét is letette. Mondom, nagyon elfáradt :)

Vacsorára kapott rizst (tegnap eléggé ment a hasa, ma már tök jól volt), Real Nature-t, meg 1 fél répát... és a kihagyhatatlan táp. Vacsi után dobta be igazán a szunyát. Kanapé mellett, kidőlve, gazdi simizése közben olyanokat horkolt. Nagyon édes volt :)

Akkor holnap jövök a képekkel!

Régen volt....

Múlthéten vasárnap voltunk mamáméknál. Boni nagyon jól viselkedett. Nem volt nyafogás, semmi. Eddig, mikor kimentem az udvarra, örült nekem, de bármilyen parancsot adtam neki, mindig tojt a fejemre...most nem! Elkülönültünk a 2 kutyától és elkezdtem vele a láb mellett követést gyakorolni, majd dobtam neki egy labdát. Hátat fordítottunk, mentünk pár métert, majd visszafordultunk, leültettem, elküldtem érte. Egyből felkapta és szaladt vissza hozzám! Annyira boldog volt és én is :) Ezt eljátszottuk kb 3x, majd 4 sima, egyszerű jelölést volt. A legvégén pedig csak szimplán eldobtam neki, és visszahozta. Nem volt benne semmi extra. Hihetetlen, hogy másfél év után végre sikerült labdáznom a kutyámmal. Annyira egyszerű, könnyű dolog, de oylan nehezen értük el... de megvan az eredménye: a kutyámmal együtt, közösen, boldogan tudunk játszani :)






Kedden Rioval és Frankie-vel voltunk tréningen. Hát Frankie pörgött, ahogy szokott, Boni benyomta a "durcát"... magyarán, nem csinált semmit. Ezzel engem szivat, és olykor Brigit is. Voltak kerestetések, és semmi nem történt. Állt, mint a bamba hülyegyerek. Akkor mondta Brigi, hogy éheztessük ki egy picit. 8 kerestetés volt, mind a 8-at a két fiúnak. A végén mondtam, hogy Boni csak egy dologra pörgött be, mikor Feri (Rio-gazdi) dícsérte meg Riót. Brigi elgondolkozott, majd azt mondta cseréljünk kutyát :) Én Rioval, Feri pedig Bonival dolgozott. Fura volt egy ilyen óriási ebzettel dolgozni, de nagyon ügyes volt a Nagyfiú :) Hozta nekem is szépen a dummyt, végig Ferit figyelte, de felém hozta, és az utolsó 5 méteren nézett rám :) Boni Ferinek is akadékoskodott, de a végére nagyon belendült. A 2 kutyával odajutottunk a végére, hogy lecsatoltuk a futószárakat :) Végülis ügyesek voltak, csak kár, hogy nem a gazdijuknak... na majd holnap meglátjuk mit produkál a kisasszony.

Szombaton Bécsben voltam osztálykiránduláson. Tavaly is voltunk, és nagyon szuper volt, kivéve egy apró bibit ami engem érintett, és az egészet "elrontotta". Most tökéletes volt! Voltunk a schönbrunni kastélyban (Sissy-palota :D), annak a parkjában, állatkertjében - azaz, Európa legrégebbi, de legmodernebb állatkertjében. Európában csak itt láthatunk pandát. És én láttam! És csodaszépek! Meg a gepárdok, az oroszlánfókák, a pingvinek, az elefántok... imádom <3 Ezekután az adventi vásárba mentünk. Már várom nagyon a karácsonyt, csak eddig nem volt meg az a hangulatom... most elég volt egy fahéjas-narancsos kosárba szippantom, meglátnom a fényeket, a barátaimmal lenni, forrócsokit inni... meg lett ám a hangulatom, nem kellett továbbkeresnem. Fantasztikus volt!

a kastély előtt

Fruzsival a kastély parkjában :)

Adventi vásárban egy fán az óriási kivilágított szivek

Fruzsi <3

Vasárnap délután Bonival kimentünk a a pesti Derby kiállításra. Boss tesónk szerepelt, aki 2010. Derby győztese lett, CAC, és CACIB. Gratulálok! Jót beszéltünk Eszterrel, Krisztával és Ferivel. Mondták is, hogy Boninak most milyen jó alakja van :) Jajj, Eszter-nagyi a hét valamelyik napján várható vendégünk lesz, ugyanis nála van a boxunk - nagyon hosszú történet :D

Leesett az első hó - Boni nagy örömére, és persze az enyémre :) Már alig vártam. Sokkal jobban szeretem a telet, mint a nyarat. Kivéve a fürdést, meg a hosszú szünetet. De a tél hangulata sokkal meghittebb, mikor egy nagy "hócsatából" érkezel haza a kutyáddal a jó meleg lakásba... nincs is ennél jobb, szebb.

Ennyi történt volna velünk :) Most már többet fogok jelentkezni, ígérem :)

Esti séta

Micsoda változatos címek... :D NA segáz. Az elmúlt napokban nem volt semmi extra. Én tanulok, Boni fekszik, leviszem sétálni, ott játszunk, meg tanulgatunk...ennyi.
Ma volt egy "nagyobb" tanulás. Bár semmi extra. A sípjelek még mindig nem tiszták neki. Majd rájön, hogy mit is kéne csinálni.
Összefutottunk egy "olasztársammal". Ebet sétáltatott, gyönyörű volt - mármint az eb:) Szép leonbergi kislány volt (Dorka), kb 5 hónapos - vagyis csak gondoltam, hogy annyi. Hát nem. 3 HÓNAPOS volt! ÉS kb 1 centivel magasabb volt, mint Boni...ijesztő, mi? De nagyon ekdves volt. Játszottak is egy picit, Boni ilyenkor a kutyák hátát csapkodja, pofonokat oszt... :D Imádom :)
Esti sétán sünlesőben voltunk. 1x Boni figyelt ki egyet a parkoló kocsik alatt, 1x 3 percig álldogáltunk, amíg néztük, hogy megy el a süni kb 10 méterre tőlünk :D és 1x, Boni úgy 3 centire volt a sünitől, mire észrevettük, hogy miért is ront ki annyira. ÉS azt a sünit is figyeltük egy ideig. Emellett még labdáztunk picit, játszottunk, és hintáztunk egyet :D Vagyis csak én, Niki az ebet fogta, és Boni nem vállalkozott ilyen extrém dolgokra. Na, holnap megyünk Brigihez. Kívánjatok sok szerencsét :)

Rejtett ész :)

Nagyon király ez a suli...mondhatom...természetesen nem értem el a 35-ös buszt, mert drága jó (tényleg jófej:D) föcitanárom még mondott pár dolgot a csillagokról, a Tejútról meg a nem tudom még miről...várhattam az 55-öst, és sikerült hazaérnem 3 óra után egy kicsivel. Na, gyorsan lementem Bonival. Sétáltunk egy 3/4 órát. Majd ebéd, 20 perc pihi, go vásárolni még 1-2 dolgot sulira, hazajövök, megcsinálni a kémia leckét, go Bonival sétálni, majd etetni, tanulni, tanulni, tanulni....ez lesz ezentúl a hétfőm :) Jó, mi? :D
Fél 7-kor vittem le, 3/4-kor a futtatün voltunk, de csak egyedül. Nem mertem elengedni, féltem, hogy valamit összezabál (mivel ez közösségi terület, nem elzárt, vagy magántulajdon ezért esténkétn idióta gyerekek járnak be petárdázni, és télen a hajléktalanok itt raknak tüzet). Gondoltam, a többiek úgyis 7-kor fognak jönni, egy 15 perc alatt én "elpakolok" erről a helyről. Óriási!! Minden szemetet, ami az utamba került, feldobtam a legközelebbi tujára, fára vagy valamilyen bokorra. Sajnos nincs kuka :( Aztán Boni picit ásott a homokozóban, majd lefeküdt. 7 óra is elmúlt és még mindig nem jött senki. Mondtam ebemnek, hogy negyedig várunk, hátha jön valami haver :) Na, rá 2 percre jött Zafír (kb fél éves amstaff terrier leányzó), a 2 cane corso: Igor és Zara (igen, pont mint a féltessónk :)), Ella barátosnénk, Vacak (kb 8-9 hónapos magyar vizsla) és vendégelőadó volt 2 percre Bence, a nagy vizsla fiú :) Na, Boni Igortól, a nagy fekete kan cane corsótól nagyon félt. Ezért már nem is tudott annyira játszani. A homokozó sarkába kuporodott, teljesen be volt tojva :) Ella, Zafír pedig terrorizálták. Erre Boni is felébredt. Ő is "visszacsattogott" néha-néha :) Kemény csaj :D Boni?! Ő minden, de nem kemény :D Majd mivel láttam, hogy nem nagyon akaródzik már játszani, úgy gondoltam, hogy menjünk. Hívtam (kb 3 méterre volt tőlem és feküdt), és jött egyből a drága :) Megkapta a jutiját :) Végig ott legyeskedett körülöttem és a többi gazdi körül. Kicsit tojt most a kutyáktól. na, de a már lassan másfél éves golden lányka, ne elgyen ilyen ksi gyáva. Bezzeg az anyja, Lola! Ő rendesen visszaszól a fiúknak is...bár ezt Boni kezdi eltanulni :) Szóval, egy csomószor odajött hozzám úgy, hogy nem is hívtam. Mellém telepedett vagy ilyesmi. Jó volt azért :) Na, megfogtam és elmentünk. Kint megkapta a teniszlabdát. Ja, igen. Elvittem egy taniszlabdát is, hogyha sehogy nem tudom visszahívni, akkor talán azzal. Szerencsére nem volt rá szükség :)

Ja, és egész normális volt az olasz tanárom. Tényéeg elég idős, de jófej...remélem iylen marad, bár én nagyon rossz emberismerő vagyok :) Tanultunk 1-2 mondatot: hogy hívnak? hogy vagy? mit jelent magyarul? kisasszony, úr, asszony... ez a nagyon nagyon alap :)

BoniAdri

Összetartozás

Na, végre! Elvittük lánykámat úszni Hajógyárira. Apu vitt minket, anyu most nem jött, és egy másik kocsival jött a nővérem és a barátja (Niki és Dávid). Nem votl annyi kutyás eleinte, több piknikező, grillező barátok, családok voltak. Nem vittük le a dummy-t. Felkészülünk 3 teniszlabdával, és egy nagy narancssárgával. Azokat dobáltuk a kislánynak. Volt ott egy vizsla lány, Klári, egy beagle, Brigi meg 2 labrador, 1-2 kistestű kutya, meg messzebb 1 golden és 1 dobermann. Brigi, a beagle mindig Boni labdáit lopkodta. Volt egy rózsaszín-kék tappancsos szivacs laszti. Persze, hogy Boninak az kellett. Hiába dobtunk be neki labdát, elúszott érte, hozta, de mikor meglátta, hogy a vízben van a rózsaszín, otthagyta a sajátját, vagy azzal a szájában úszott a rózsaszínért. Kis Dinka! Szerencsére, visszatudtuk adni a jogos tulajdonosának. Ja, később jött egy boxer, aki még tuti nagyon fiatal volt, mert megadta magát mindenkinek, mikor "lerohamozták". Boni meg ugye szereti a fiatalabb állatkákat, és futott is vele 1-2 kört. Mikor kimentem, hogy botot keressek, és azt is dobáljak neki, kijött a vízből és jött utánam :) Sokat úszott, élvezte nagyon! És én is ezt élvezem a legjobban - mikor Ő boldog.

Visszafelé én sétáltam csak vele egyedül, hogy egy kicsit száradjon. A fűben mentünk nem a sáros úton. Így elhaladtunk a suli részén. Miylen jó volt újra átmenni rajta. Szép emlékek fűznek a helyhez. Mikor Boni életében először istenigazából kirohangálta magát, mikor a behívás volt a feladat és Ő az első pillanattól kezdve vágtázott felém! És az öröm, mikor rám talált a fa mögött. Persze volt 1-2 kellemetlen élményem is miatta, de ezeket felülmúlja azok az örömteli élmények. Szóval ezen az óriási, szép helyen mentünk keresztül. Annyira bennem volt a vágy, hogy elengedjem és bóklásszon, meg futkosson egyet. De egyedül nem mertem. Meg éppen elég sokszor volt, hogy onnan rohant a vízhez. Nem kellett volna az. Aztán A Fánál, ahová mindig lepakoltunk, megfordult a fejemben, hogy most már tényleg elengedem. Nem volt olyan messze a kocsi - kb 50 méter. Aput gyorsan felhívtam, mondtam neki, hogy szálljon ki a kocsiból és hívja az ebet, mert el fogom engedni. Amíg én telefonáltam, már Bonit elengedtem, de magam mellé ültettem és nem hagytam, hogy elinduljon. Majd "mehetsz", kézjel, és VÁGTA!!! Én is vele futottam, nehogy véletlenül irányt váltson és a Duny felé menjen. De nem. Ment apuhoz, és mikor apu már a kocsihoz ment, Ő ment vele, majd meglátott, hozzám is jött, és együtt mentünk az autóhoz. Édes, hogy így követ :-) Ebből érzem a legjobban, hogy mennyire kötődik hozzám, hozzánk. Mi már összetartozunk. Mikor hozzánk került, már akkor is tudtuk, hogy ő lesz a családunk egy tagja. Így lett. De most érzem igazán, hogy így van. Egyek vagyunk. We are one <3

Nem jön össze ez a fénykép dolog :) Lemerült az elem a gépben...mondhatom, igazán boldog voltam... Mindegy is. Hál'istennek Dávid tudott pár képet csinálni a telójával. Majd megkapom azokat is valamikor, és egyből fel fogom tenni.

Délután Boni talált egy zoknit a földön. Soha nem kapott be semmit a földről, ami nem az övé, mint például egy papucs. És most felvette a zoknit. Azt csócsálta. Hagytam egy kicsit, hogy lefényképezzem (telefonnal), meg beállítottam azzal :) De még milyen hatásos volt!!! Nagyon szépen állt :-) Majd el is vettem tőle. Azért ne szokjon hozzá.

Ja, most vettem észre, hogy Balatonon tudtam csinálni a kertben 1-2 képet. Nem a legjobbak, de képek :):)

Brighton-ból, Angliából hoztam neki a labdát :)


Zoknival






Borjúúúúú



Remélem, hamarosan tudok "igazi" képeket is feltenni, de szerintem már ezzel is szinesedett a blog.

Mindenkinek nagy puszi!!!