Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutya. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 4., szerda

Megnyugodott lélek

Késő délutáni sétánkkor elmentünk az újpalotai kutyafuttatóra. Ez egy igazi futi, nem úgy, mint a régi, ahova eljártunk. Teljesen körbe van kerítve, van 2 kapu is, agality-s akadályokkal tele van tömve... nagyon szuper hely lehetett. Igen, csak lehetett. A sok huligán, meg a nem tudom kicsodák lelopkodták az agility-s akadályokról a deszkákat, így most csak áll valami tákolmány, ami veszélyes, és semmire sem jó. Meg ugye fel van ásva az egész... akkora gödrök vannak o.O

Szóval, elmentünk erre a futira, de voltak bent. 1 kutya volt csak, de ahogy a kapu közelébe értünk úgy ugatott, vicsorgott :/ Hááát, így sok kedvem nem volt bemenni... Járkáltam Bonival a futi mellett, ott labdáztam, hátha megszán a nénike, aki bent üldögélt és a padon fekvő kutyáját simogatta. Ezért érdemes elengedni a kutyáját...

Egyszer csak kiszól, kérdezi, hogy 'Fiú?'. Mondom nem. Kérdezi, hogy: 'Hát akkor? Lány?'. Gondoltam magamban, nem, egy ufó :) Mondom, igen. Erre "elszontyolodott" képet vágott, mondja, hogy hát az övé is lány, és, ő veszekedős (mintha nem jöttem volna rá :)).

Itt annyiban is maradt a beszélgetés én megint ott járkáltam a futtató mellett. Megint kiszól, hogy egy fél órára nem-e akarnék bemenni, addig ő kijön, de majd visszajön. Mondtam, köszönöm. Be is mentünk, miután kijöttek.

Bonit leültettem, majd levettem róla a pórázt. Parancsra indulhatott. Nagyon sok szag volt, össze-vissza járkált, amíg én körbesétáltam a futtatót, hogy a kerítés mentén nincs-e nagyobb lyuk, ahol kitudna menni. Nem volt szerencsére.

Akkor elővettem a labdát, eldobtam, Boni utána rohant, megszagolta, majd tovább szaglászott. Odamentem, leszidtam, láb mellé vettem (póráz nélkül), és mentünk úgy egy picit. Aztán megint eldobtam a labdát és csak akkor mehetett érte mikor mondtam, hogy 'hozd!'. Akkor ment, fogta, hozta, adta :) Utána már semmilyen szag nem érdekelte, csak labdáztunk. Ő hozta, én dobtam is :) Nagyon jó volt, sokat labdáztunk, találtam egy hosszú sávot, ahol nincsenek gödrök (futás közben 2x belelépett egy nagy gödörbe, és biztos fájhatott neki :/ ). Habár, a labda után töretlenül ment :)

Hazaértünk a nagy sétából, kiitta a vizes tálját, mellé pedig egy kisebb tavat kreált :) Aztán jó sok zöldséget kapott levesből a tápjára, befalta, büfizett. Megkapta a Denta Stix-ét, azon nyamnyogott egy sort, és végül kidőlt.

Ilyenkor mindig megnyugszik a lelkem, hogy nincs neki rossz sorsa. Többször is gondolkoztam rajta, hogy mennyivel jobb lenne kertes házban, de ez nem olyan biztos. Persze, jó lenne, de így is jó, ahogy és ahol vagyunk :)

Eleget fut, játszik, mozog, egészségesen táplálkozik, biztos otthona van... egyszóval: "jódóga" van :)

2011. március 5., szombat

Bocsiii

Sajnálom, hogy ritkán írok... most úgy hiszem egy ideig marad ez a heti 1 bejegyzés. Így alakult.

Kedden voltunk tréningen. Úristen! Ez nem a jóféle "Úristen!". Ez a rosszabbik. Sajnos, eléggé bamba volt a gyerkőc, meg lassú minden téren. Az indítás jó volt, mindig tempósan ment ki, visszafelé még egy csiga is gyorsabb lett volna.

Nem tudom, hogy fognak a dolgok alakulni. Pillanatnyilag nem szeretnék erről a "dologról" beszélni, de van jó pár ember, akik tudják a részleteket. Igazából csak nyilvánossá nem szeretném tenni a, na jó, hívjuk dolognak :D Szóval dolog már biztos, csak én félek egyre jobban. Később majd lesz beszámolóm is dologról :)

Visszatérve a lassúságra, a láb mellett követésről muszáj lenne beszélnem?? Oké, az elég gyatra volt. Az elmúlt pár napban napi fél órát jött láb mellett a kiscsaj. Gyakorlunk, gyúrunk, gyúrunk és gyakorlunk!

Ma délután "kirúgtunk a hámból (vagy retriever pórázból)". Elvitt apu engem, tesómat és Bonit a Városligetbe. Flexivel mentünk, ami rossz, nem húzza vissza a szalagot, ezért csak húztuk a földön :D Volt jópár kutya, család, úgy látszik mindenki kibújt a házból a jó időnek köszönhetően. Bár én ennyire nem örültem nekik. Sosem szerettem a tömeget, kutyával főleg nem, mikor neki minden emberhez 1-1 simiért oda KELL mennie... Azért megtudtam fogni mindig ;) Jókat sétáltunk, csináltunk néhány képet telóval, azokat majd holnap felteszem. Labdáztunk is Bonedlivel, nagyon tetszett neki a dolog. Nem az a dolog, amit nem nevezünk nevén (nem Voldemort :D). Olyanokat ugrott, teljesen bepörgött. Nagyon élvezte, és ez volt a lényeg :)

Elsétáltunk a Hősök teréhez, ahol valami rendőrségi tisztavató volt, ezért nem mentünk oda, csak előtte fotózkodtunk picit. Majd a kacsaúsztató mesterséges tavacskához mentünk, ahol Boni megőrült. Szerintem nem is igazán a kacsák, hanem inkább a víz izgatta fel, de nagyon. Jó kis mehetnéke támadt. Milyen szuper tréningek lesznek nyáron a Dunánál ;)

Hazafelé vettünk 1 vattacukrot amit HÁRMAN majszoltunk el. Igen, igen, Boni is kapott belőle néhány falatot. Egyszer élünk, hadd próbálja ki azt is... majd leszokik ;)

Haza villamossal jöttünk, épphogy nem értük el, így már nem volt ülőhely. Középen álltunk, ahol Boni egyből lefeküdt és már a fejét is letette. Mondom, nagyon elfáradt :)

Vacsorára kapott rizst (tegnap eléggé ment a hasa, ma már tök jól volt), Real Nature-t, meg 1 fél répát... és a kihagyhatatlan táp. Vacsi után dobta be igazán a szunyát. Kanapé mellett, kidőlve, gazdi simizése közben olyanokat horkolt. Nagyon édes volt :)

Akkor holnap jövök a képekkel!

2010. november 14., vasárnap

Átlagos napjaink


Itt hozta életében először a dummy-t, az alomtalálkozón. Borzasztó hájas volt ^^ Akkor ez lényegtelen volt, hozta!!! Micsoda öröm, büszkeség áradt szét rajtam :D röpke 3 percig gondolkozott, hogy felvegye-e, de végül felvette :D


Tudom, majdnem 1 hét telt el, amióta nem írtam. Igazából nem történt velünk semmi. Felbontottunk egy Real Nature konzervet - halas-szárnyas. A 60 nemtudom mennyi %-ból 55% (?) szárnyas és a többi halhús.Na igen. A szárnyas. Ezt még apróbb részekben adogattam Boninak, és nem volt semmi. Nem ment hál'istennek a hasa. És esküszöm, ez ízlett neki a legjobban :)
11-én Márton napot tartottunk, és Boni is ;) Szerintem egy picit sajnálja, hogy egy évben csak egyszer van :D
Tegnap 2 barátnőmmel a belvárosban járkáltunk. Deák tér, Vörösmarty tér, Lánchíd, Erzsébet-híd, Andrássy út, Teréz körút, Hősök tere... végig :) Nagyon jó volt ;) Csak annyira sajnálom az ottélő kutyákat :( Ők csak a betonon sétálnak...anyu is az egyik belvárosi utcában dolgozik, ahol van úttest, meg járda. Semmi fű, vagy zöld folt. És ott "sétáltatnak" 2 goldent, 1 skótjuhászt is...vadász meg juhászkutyát!!! Úristen! Azoknak nagyon nagy a mozgásigényük. És anyu mindig mondja, hogy el vannak hízva. Na igen. Nekik annyi a séta, hogy pisi-kaki a járdára (jó esetben a gazdi alájuk tesz egy újságot), és már mennek is fel. Tudom, mi is panelban élünk, meg nem a mezőkön járunk mindennap (bár tehetném!), de akkor is zöldövezetben lakunk. Nagyon sok zöld terület van felénk, és mi legalább heti 1x biztosan, de ha úgy akarjuk többsz9r is kivisszük mezőre az ebzetet. Na mindegy :D Eleget papoltam a kutyák tartásáról és mozgásigényükről :D Csak véleményem szerint ez felháborító.

2010. november 2., kedd

TOP 10

Fantáziadús, mi? :) Egy kis ráncfelvarráson ment keresztül a blog. Ezenkívül a 'Boni' oldal szerkesztettem át, belekerültek a kiállítási eredmények.
Nem történt velünk semmi különös. Ugyebár a múlt héten kimaradtak a tréningek, de a héten már megyünk. Boni nagyon jól van, kapott csontot, leveskét is többször és sok répát a kérésemre, hogy erősödjön az immunrednszere :):) Ma van a tüzelés 16. napja. Éljen, éljen mindjárt vége :) Már nagyon vágyom ki a futtatóra is, egy nagy játékra, meg egyedül, hogy gyakoroljunk. Kíváncsi vagyok, hogy a "megszokott" csintalanságok helyén , hogy viselkedne.
Mivel Bonival nem történt semmi, ezért már egy-két blogon láttam is, így most én is megírom a saját top 10 listámat kedvenc kutyafajtáimról.

  1. Golden Retriever (gondoltátok volna? :))
  2. Magyar vizsla
  3. Labrador Retriever
  4. Ír szetter
  5. Német vizsla
  6. Nova Scotia Duck Tolling Retriever (vadkacsavadász reti.)
  7. Border collie
  8. Norfolk terrier
  9. Pointer
  10. Szamojéd
Mint látjátok, főleg a vadászkutyákat részesítem előnyben. A többit megmagyarázom :) A Border collie-t nagyon kedvelem, mert egy lenyűgöző fajta. Vele szívesen agilityznék :) A Norfolk terrier az egyetlen terrier-féle, amelyiket szeretem. A szamojéd pedig egy gyönyörű, fenséges kutya *-* Természetesen, mint az összes szánhúzó.

2010. július 14., szerda

Forróság

Egész nap szörnyen meleg volt. Kiskutya még mindig ki van dögölve. Egész nap aludt. Az 1 éjszakás balcsis nyaralás utén 2 napig alszik...mi lesz az 1 hetes tábor után? Biztos jó lesz az is. Én már alig várom :) Szóval, mi egész nap nyomattuk a klímát, a sétáink kb 30-40 percesek voltak. Bőven elég volt. Az a baj, hogy így meg nem mozog. De mi megoldjuk. Egyhuzamban 5. alkalommal volt fürödni (szombat, hétfőn 2x, kedden, és ma). Levittük Hajógyári-szigetre Bonit. Nagyon sok kutya volt lent: kb 8 spániel, 1 angol szetter, 1 ír szetter, 2 golden (idősebbek), 2 dobermann, 2 labrador, és még sok-sok kiskutya. Nagyon jól elvoltak:) Boni a dobermann-ok labdáit lopkodta, az angol szetter Bonitól a botokat, az ír szetterrel meg lubickoltak. Szuper volt. Dobtunk neki dummyt is. Elment érte, hozta, de ott hagyta, mikor leért a lába. A többi kutya, a botok, a játékok elvették a figyelmét. Én mentem a dummy-ért. Combig bementem a vízbe. Nagyon kellemes volt :) És nem is rosszalkodott - annyit. Nagy örömünkre egy zsepit elkezdett eszegetni, de sikerült elkapnom, kiszedni a torkából (pfujjj!), és leszidnom. Engesztelés gyanánt a szidás után botoztunk még. Én nagyon élveztem. Remélem Ő is. NEm volt sok szúnyog szerencsénkre. Azért a végén már gyülekeztek.

Képek nem tudom mikor lesznek, mert a gépet lent hagytam Balatonon tesóméknál :-) Majd megoldom. Ha meg nem, akkor nézegessétek a régieket :) De hétvégén már tuti lesz kép!

Puszilunk mindenkit :]

2010. július 8., csütörtök

Hiszek benne

Egyre büszkébbé tesz engem ez a kis vakarék :) Anyuval a piacra mentünk, mert nekem mindenképpen nektarin kellett, Boninak meg alma :):) Nem volt kibúvó...menni kellett. A töltésen mentünk egy jó darabot - Boni elengedve. Persze, zabált 1-2 dolgot, kikapartam a szájából, leszidtam, majd mentünk tovább. Szidás után vagy mögöttem kullogott szorosan, vagy mellettem jött, nem bóklászott. Megzabálom :) Na, a lényeg az, hogy néha-néha tudunk póráz nélkül is közlekedni. Alig várom már a pillanatot, hogy ne a flexivel, hanem retriever pórázzal menjünk, azt is a nyakamba tenném, ebem pedig körülöttem bóklászik:) El fog jönni ez a pillanat is. Én hiszek benne. És elérkeztünk a legfőbb dologhoz. A kutyát nem kell a széltől, estől, mindentől óvni. Sokkal erősebb, okosabb annál, mint amilyennek mi, emberek gondoljuk. Ilyen voltam én is. Mindentől óvtam (na, nem a széltől:)). Itt például a behívásra gondolok. Szerettem volna, ha el van engedve, bóklászhat, de nem mertem, mert NEM BÍZTAM benne. Ez egy óriási hiba. Mostanában elég sokat tanulunk, gyakorlunk, és ez az elmúlt 2 nap történésein látszik, segít, haladunk. Elmertem engedni. Magamban mondogattam, hogy nemf og lemenni az úttestre. Nem hülye. A macskákat is figyeltem, nehogy miattuk rohanjon át az úttesten. Figyeltem a környezetre, Bonira, megjegyeztem, hogy melyik kutya ijeszti meg a hirtelenségével kerítésen belül...néha attól is elfut - nem messzire :) Szóval tényleg mindenre figyeltem. És BÍZTAM BENNE. Evett pár dolgot, de nem hal bele, ha megeszik 1 elszórt kenyérdarabot. Természetesen nem örülök neki, próbálok arra is figyelni, hogy ne egyen semmi kaját, de ez nem a világ vége.

Büszke vagyok rá. Ez nem azt jelenti, hogy leállunk a gyakorlással meg, hogy pórázt sem fogok vinni sétára. Dehogy is :) Ez csak azt jelenti, hogy haladunk, lépésről lépésre, lassan, de biztosan közeledünk a célunk felé :)

Ma nem is írok többet. Ez volt a nap csúcspontja. Olyan jó érzés, mikor szabadon van, de ő mégis körülöttem forog. Szólok, és felfigyel. Ezt elég ritkán csinálja, de semmi baj. Össze fognak jönni a dolgok:) Már csak ennyit szeretnék hozzáfűzni a mondandómhoz:

A kutya 10 kérése az emberhez

1. Az életem tart tíz – tizenöt évig. Minden távollét Tőled
szenvedést jelent nekem.

2. Adj időt arra, hogy megértsem, mit akarsz Tőlem.

3. Bízzál bennem, mert ettől élek.

4. Ne haragudj sokáig rám, és büntetésből ne zárj be.

5. Neked van munkád, szórakozásod, barátaid – de nekem
csak TE vagy.

6. Sűrűn beszélj velem! Akkor is, ha a szót nem értem, de a
hangodra figyelek.

7. Tudd meg: ahogy velem bánsz, azt soha nem felejtem el.

8. Gondold meg mielőtt versz, éles fogaimmal én könnyedén
szétharaphatnám a kezed, de ezt nem használom fel
Veled szemben.

9. Ha munka közben mérges vagy rám, mert azt hiszed,
hogy lusta vagyok, gondolj arra: talán szomjas lehetek,
vagy régóta vagyok a napon és ezt a szívem nem bírja.

10. Törődj velem mikor megöregszem, mert ez Veled is megtörténik.
Tegyél meg minden nehéz lépést velem, mert Veled nekem könnyebb.

Köszönöm, hogy vagy nekem drága lánykám :) <3

2010. július 3., szombat

Hétköznapi hétvége

Szombat reggel anyu vitte le. Találkoztak Buksival (9-10 hónapos keverék fiú, az Illatos útról). El is engedték az ebeket, akik egy óriásit futkároztak, vágtáztak, birkóztak, domináltak...legalább is anyu ezt mesélte. Mikor Buksi nem játszott már Bonival, hanem szaglászott, lefeküdt, rágicsált, akkor Boni hívta játszani. Ez fordítva szokott lenni :):) Nagyon szeretik egymást.

A szombat esti futás nagyon szuper volt!!! 3-an mentünk megint - nővérem, Niki, Boni és én. Egészen a töltésig futtottunk, Ady Endre utcáig séta, onnan 1,5 tömbnyi futás, és az utca utolsó 2 blokkját futottuk le. Volt, hogy mondtam tesómnak, hogy sétáljon csak Bonival, én meg még futok egyedül 2 blokkot. Igen ám, mikor fordultam vissza hozzájuk majdnem a sarkamban voltak, és sprinteltek. BoniBabi rohant utánam, Nikit maga után húzva :)) Imádom <3 :)

Ma még tuti írok, talán a mai napról is, de főleg a tegnapi kiállításról.

Adri&Boni