Bonival 8 csodás napot töltöttünk el a debreceni vadászkutyás táborban az Erdős pár szervezésével. Voltak rokonaink is: Boss és Katica (Diva is, de ő nem rokon :-)), Rio Ferivel és Krisztával, Balu és Csipesz Eszterrel és még 1-2 féltesó is.
1. nap: Délutáni órákban megérkeztünk a hosszú út után (nem volt problémája kiskutyámnak) Víg-Kend Majorba. Beköltöztünk a szobába, elbúcsúztunk anyuéktól, majd gyűlés a bázison, megbeszélés, korai vacsora. Ezekután kocsiba szálltunk, és irány a Debrecen Éjszakai CAC kiállítás (Eszter vitt el minket - Boni első útja egy csomagtartóban, ráadásul az apjával és Csipesszel). Épphogy odaértünk a tesók fellépésére. Igazán sikeres volt a Rabbit-hunter csapat számára.
Rabbit-hunter Black Jack "Boss" - fiatal kan osztályban kitűnő 1, HPJ, Best Junior majd a Best in Show programban Korózs András Junior BOG-nak választotta.
Boss ezzel az eredménnyel HUNGÁRIA JUNIOR CHAMPION!!!
Rabbit-hunter Beethowen "Rio" - növendék kan osztályban kitünő 1, CAC.
Rabbit-hunter Bessy növendék szuka osztályban nagyon jó.
Erdőskerti Lola nyílt szuka osztályban kitünő 1, CAC.
2. nap: Délelőtt és délután is volt egy 1-1,5 órás képzés. Be kellett valljam, elég csúnyán szerepelünk. Na de, itt volt az egész hét, gondoltam, majd csak jobb lesz...
Már a napokra innentől kezdve nem is emlékszem, hogy mi mikor és hogy is történt. A 2. nap után napi 1 képzés volt. Egyszer kimentünk vízhez. Ott csalódtam benne igazán nagyot. Ha vízhez vittük, bedobtuk a dummy-t, beúszott, kihozta. Nem adta át, de mindig kihozta. Itt meg, odaúszott a dummy-hoz, megbökte, majd úszkált tovább. Dobtak be neki kacsát, azt már jobban megszaglászta, majd elúszott. Itt borultam ki... amit megszokott csinálni, azt se csinálja. Nagyon keménykedett. Nem gond, felvettem vele a "harcot", és én is bekeményítettem. Utolsó előtti nap elrohant, lefeküdt árnyékba, és egyáltalán nem zavartatta magát, hogy a gazdája nincs ott, meg senki más sem!!! Azt hiszi ő a főnök. Ezt kiverem a fejéből (természetesen nem szó szerint :-)) Én kivitettem magam Boss és Rio meg Csipesz képzésére is. Nagyon szépen dolgoznak :) Csipesz képzésen Eszter kivette Balut a kocsiból és dobtak neki is egy kacsát. Balu egy fél másodpercet sem gondolkodott azon, hogy felvegye-e a vadat. Odarohant, felkapta, és jött is vissza. Szépen átadta Eszternek. Milyen boldog is lett Balu papa, hogy Ő is dolgozhatott kicsit :)
Rio sokat fejlődött magához képest. Rengeteget!!! Ezért is gondolták úgy a gazdái, hogy megpróbálják a képességvizsgát. És TÁDÁMM! Sikerült nekik! Rio a képesség vizsgálaton 100 pontból kerek 100-at ért el Király Olivér és Szatmári Zsani bírálata alapján. Aznap reggel pedig Erdős László bírálata alapján küllemileg tenyészthető minősítést szerzett. Csipesz 184 pontból 178 ponttal sikeres vadászati alkalmassági vizsgát tett!!!
Aznap este, mikor a kv, vav, mv és a tsz folyt, elmentünk Zsanihoz ünnepelni. Ő egy nagyon finom vacsorával várt minket és szuper hangulat kerekedett. Nagyon jót beszélgettünk. Ünnepeltük Boss HJCH címét, Rio képességvizsgáját és tenyészszemléjét no meg Csipesz VAV-ját. Csak Boni nem csinált semmit - gratulálunk neki is :):):) De legalább azt jól csinálta :) Nem baj. Ahogy Eszter is megmondta: mi ráérünk, nem sürget minket az idő, van még jó pár évünk, hogy azt a nyamvatt kv-t letegyük :-) Nem gáz. Boni egy nagyon okos, ügyes kutya, csak téveszmében él, hogy azt hiszi, ő a főnök. Ezt tisztázom vele és menni fog minden. Talán jövő nyári táborban meg lesz a kv. Szurkoljatok! ;)
Ez a hét fantasztikus volt. A képzés, a hangulat, a társaság, a kutyák, Bonival kettesben tölteni ezt az egy hetet... nagyon jó volt. Az őszin is jelen leszek, ebben biztos vagyok :-) Köszönöm mindenkinek ezt a szép hetet!
Felkészültem, vettem több elemet is, de képet nem csináltam a táborról. Vagy más gépével csináltam, vagy figyeltem, vagy ilyesmi. A szobában csináltam kb 5 képet Boniról és Boss-ról, ahogy egymás mellé feküdtek :-) Sebaj, majd elhasználom még valahogy.
Az elmúlt pár napban nem történt semmi különös. Me elvittük úszni hajógyárira. Már készülnek a Sziget Fesztiválra. Nagy nehezen bejutottunk. Nem voltunk sokat. Kb 10 percet. Az idő sem votl túl jó, nagy volt a sodrás is, nem is hagytuk, hogy igazából ússzon, inkább csak szaladgált (de azt nagyon :)) Persze, hogy a fényképezőt itthon hagytam. Igaz, hogy a táborban 1 darab elemet sem használtam el, ezért most van egy kisebb készletünk, de nem. Én nem viszem el :S:)
Majd, ha a többieknek lesznek képeik, akkor teszek fel, addig is, legyetek boldogok képek nélkül :-)
Byyy
Adri & Boni
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: apport. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: apport. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. augusztus 5., csütörtök
2010. július 23., péntek
Minden oké
Hál'istennek a szuri óta nem hányt, nem ment a hasa, a kedve is jó volt. Még valamennyire fáradékonyabb volt, de mikor ébren volt, akkor jókat játszottunk, nyugodtan volt. Egy nyüsszentés sem hagyta el a száját :-) Fél 2-kor elvittük a dokihoz. Kapott egy szurit, és vége. Most már semmi probléma nem lesz. A PrimaVet gyógyszertárából vettem Frontline spot-ont. Azzal este be is csepegtetük. Dokitól elmentünk fressnapf-ba. Vettünk valami huzatot az ülésre, autóba, meg egy olyan fél literes flakon+itatót. Az sétákra lesz jó.
Sokat 'apportíroztunk". Persze, csak a lakásban. Nem is dummy-val, hanem a plüsseivel. De ügyes volt. 5 méteren belül már hozza nekem a dolgokat ;) Először csak játszok vele, hogy felizgassa a dolog, majd eldobom a "hozd" paranccsal. Boldogan hozza. Ezt eljátszuk 2-3x. Ezután felpörgetem megint a játékával, leültetem bal láb mellé, játékot eldobom, majd indítom a "hozd"-dal. Hozza, de előttem mindig 1 méterre ledobja. Ő néz rám, és én is rá. Nem szólok rá, nem mozdulok, csak nézek. 10 másodperc múlva felveszi, és odahozza nekem farokcsóválva :-) Imádom. Akkora arc :):) Na, beletanul lassacskán ebbe is.
Mivel az elmúlt napokról nem készültek képek ezért teszek fel BabyBoni képeket:




Sokat 'apportíroztunk". Persze, csak a lakásban. Nem is dummy-val, hanem a plüsseivel. De ügyes volt. 5 méteren belül már hozza nekem a dolgokat ;) Először csak játszok vele, hogy felizgassa a dolog, majd eldobom a "hozd" paranccsal. Boldogan hozza. Ezt eljátszuk 2-3x. Ezután felpörgetem megint a játékával, leültetem bal láb mellé, játékot eldobom, majd indítom a "hozd"-dal. Hozza, de előttem mindig 1 méterre ledobja. Ő néz rám, és én is rá. Nem szólok rá, nem mozdulok, csak nézek. 10 másodperc múlva felveszi, és odahozza nekem farokcsóválva :-) Imádom. Akkora arc :):) Na, beletanul lassacskán ebbe is.
Mivel az elmúlt napokról nem készültek képek ezért teszek fel BabyBoni képeket:
2010. július 10., szombat
DB
Ma igazán rossz volt a kislány. Mindent felzabált...rendesen le is szidtam mindenért. A végén már nagyon mérges lettem.
Hál'istennek jól eszik, iszik, végzi a kis és nagy dolgait. Még a gatyadarab nem okozott dugulást. Reméljük, nem is fog. Hátha kipottyan belőle. Reggel a tápjára tettünk egy kevés tejet, hogy egy kicsit megmozgassa a dolgokat odabenn. De semmi. Pedig kiskorában eléggé ment a pocija tőle. Midngi figyeljük, hogy mi van vele, milyen a kaksija...
Délután úgy döntöttünk, hogy nem megyünk a futira, nem talizunk Nóriékkal. Szerencsére találkoztunk is velük, és tudtunk szólni, hogy ne várjanak ránk. Elterveztük, hogy este elvisszük Bonit úszni a Hajógyári-szigetre. Jóval az úszás előtt elkezdtük keresgélni a dummy-t. Töprengtünk, hogy az autóban, a pincében, vagy hol lehet? A gardróbban meg lett :) Fogtam is, bepörgettem a kis vakarcsot, és dobtam neki. Nem messzire. Lakásban hova dobhatnám messzire?! Kb 3 méterre magam elé. Le sem ültettem semmi. Eldobtam, és futott. És Ő meg HOZTA. Nem mindig fogta a legszebben. Sőt. De hozta. Nagy örömködés volt a jutalma. Belendülve a játékba, elővettem 1-2 szem jutifalit is. Nagyon ügyes volt. A végére rossz lett. Vagyis hozta, csak nem nekem, hanem felugrott a dummyval az ágyra. Na, gyorsan kihívtam a szobából is. Mondom, nehogy már rosszal zárjuk le ezt a szuper apportot :) Még egyet dobtam neki, és nagyon ügyes volt. Itt hagytuk abba.
Negyed 7-kor elindultunk a szigetre. Mikor már a Duna felé sétálgattunk, nagyon bepörgött. Menni akart minden áron. Számára nem létezett sem a póráz, sem én, sem anyuék, sem a többi kutya abban a percben. Csak a víz. Elengedtük. Én szandálba és rövid, melegítő nadrágba mentem, gondolván, hátha be kell mennem vele... így lett. Annyira jó volt érezni a vizet a lábamon. Annyira jó volt Bonival játszani. Szóval, bepörgettem dummyval, majd eldobtam. Gyönyörűen úszott érte. Hozta is. Nem mindig nekem. SŐT!! De legtöbbször elé álltam, hogy "belém ütközzön". Így kénytelen volt nekem adni a dummyt, nagy bánatára, hiszen óriási dicséretet, szeretgetést, jutifalit, majd további játékot kapott. Szerintem nem viselte rosszul :):) Tehát, volt 1-2 jó elhozás is. Örültem neki nagyon. Pláne, hogy előtte egész nap olyan rossz volt, mint a nem is tudom, hogy mi. Erre nincs szó :)
Le sem tagadhatná, hogy vérbeli retriever. A mai napja után meg tényleg nem. Víz, apport... egyre szuperebb ez a SzuperEb :) Ő lett a szombat DB-je. Vagyis, Dummy-Bajnoka. Hihi :) Nem vagyok hülye, csak rettentően örülök, hogy behívhatóbb, fegyelmezettebb, jobban koncentrál rám, és goldenesebb. Persze, még mind nem tökéletes (messze nem), de elindultunk egy biztosan jó cél felé vezető úton. Már alig várom a célt, de az úton található apró örömök is éppen olyan csodásak :)
A képeket holnap teszem fel. Lehet, hogy besuvisztok egy videót is. Az még nem tuti. Remélem, lett pár jó kép. Apu fotózott, kamerázott. Majd csak jók :) Olyan blogba illők lesznek, remélem ;)
És a tegnapi fekvős, alvós képeket is fel fogom tenni. Nem érdekes, de édes. NEm érdekeltek, akkor is fent lesz :)
Jóéjt,
Adri & DB ;)
Hál'istennek jól eszik, iszik, végzi a kis és nagy dolgait. Még a gatyadarab nem okozott dugulást. Reméljük, nem is fog. Hátha kipottyan belőle. Reggel a tápjára tettünk egy kevés tejet, hogy egy kicsit megmozgassa a dolgokat odabenn. De semmi. Pedig kiskorában eléggé ment a pocija tőle. Midngi figyeljük, hogy mi van vele, milyen a kaksija...
Délután úgy döntöttünk, hogy nem megyünk a futira, nem talizunk Nóriékkal. Szerencsére találkoztunk is velük, és tudtunk szólni, hogy ne várjanak ránk. Elterveztük, hogy este elvisszük Bonit úszni a Hajógyári-szigetre. Jóval az úszás előtt elkezdtük keresgélni a dummy-t. Töprengtünk, hogy az autóban, a pincében, vagy hol lehet? A gardróbban meg lett :) Fogtam is, bepörgettem a kis vakarcsot, és dobtam neki. Nem messzire. Lakásban hova dobhatnám messzire?! Kb 3 méterre magam elé. Le sem ültettem semmi. Eldobtam, és futott. És Ő meg HOZTA. Nem mindig fogta a legszebben. Sőt. De hozta. Nagy örömködés volt a jutalma. Belendülve a játékba, elővettem 1-2 szem jutifalit is. Nagyon ügyes volt. A végére rossz lett. Vagyis hozta, csak nem nekem, hanem felugrott a dummyval az ágyra. Na, gyorsan kihívtam a szobából is. Mondom, nehogy már rosszal zárjuk le ezt a szuper apportot :) Még egyet dobtam neki, és nagyon ügyes volt. Itt hagytuk abba.
Negyed 7-kor elindultunk a szigetre. Mikor már a Duna felé sétálgattunk, nagyon bepörgött. Menni akart minden áron. Számára nem létezett sem a póráz, sem én, sem anyuék, sem a többi kutya abban a percben. Csak a víz. Elengedtük. Én szandálba és rövid, melegítő nadrágba mentem, gondolván, hátha be kell mennem vele... így lett. Annyira jó volt érezni a vizet a lábamon. Annyira jó volt Bonival játszani. Szóval, bepörgettem dummyval, majd eldobtam. Gyönyörűen úszott érte. Hozta is. Nem mindig nekem. SŐT!! De legtöbbször elé álltam, hogy "belém ütközzön". Így kénytelen volt nekem adni a dummyt, nagy bánatára, hiszen óriási dicséretet, szeretgetést, jutifalit, majd további játékot kapott. Szerintem nem viselte rosszul :):) Tehát, volt 1-2 jó elhozás is. Örültem neki nagyon. Pláne, hogy előtte egész nap olyan rossz volt, mint a nem is tudom, hogy mi. Erre nincs szó :)
Le sem tagadhatná, hogy vérbeli retriever. A mai napja után meg tényleg nem. Víz, apport... egyre szuperebb ez a SzuperEb :) Ő lett a szombat DB-je. Vagyis, Dummy-Bajnoka. Hihi :) Nem vagyok hülye, csak rettentően örülök, hogy behívhatóbb, fegyelmezettebb, jobban koncentrál rám, és goldenesebb. Persze, még mind nem tökéletes (messze nem), de elindultunk egy biztosan jó cél felé vezető úton. Már alig várom a célt, de az úton található apró örömök is éppen olyan csodásak :)
A képeket holnap teszem fel. Lehet, hogy besuvisztok egy videót is. Az még nem tuti. Remélem, lett pár jó kép. Apu fotózott, kamerázott. Majd csak jók :) Olyan blogba illők lesznek, remélem ;)
És a tegnapi fekvős, alvós képeket is fel fogom tenni. Nem érdekes, de édes. NEm érdekeltek, akkor is fent lesz :)
Jóéjt,
Adri & DB ;)
2010. július 6., kedd
Apportíroztunk és az idő sz*r :):) ):):
Élvezi Boni is a nyári szünetet. Eddig egész délelőtt aludt, most meg végig velem, és a nővéremmel van. Nagyokat játszunk. Odaadtam neki egy műanyag flakont. Délelőtt meg kora délután végig csak azzal játszott, néha-néha 15 percet bealudt.
Az egyik játékunk az volt, hogy behívtam a nappaliba, eltoltam az asztalt, hogy legyen helyünk, elővettem a Londonból hozott teniszlabdáját, és 5 szem jutifalat társaságában apportíroztunk. Leültem a földre, magam mellé ültettem, eldobtam a labdát, de őt egyből engedtem. Nem akartam a legelején "gátolni". Most még csak élvezze. 5 dobás volt. Mindegyiknél a "hozd" parancsszóval indítottam el. Mindet hozdta, de előttem 1 méterre mindig letette. Az 5.-et, egyben az utolsót odahozta hozzám, 100%-osan, nem dobta le. Az álla alá tartottam a kezem és mondtam neki, hogy "ereszd". Elengedte. Itt volt a legnagyobb örömködés. Itt abba is hagytam. Azt mondják, hogy a csúcson kell abbahagyni :) Vagyis azért hagytam abba, hogy a sikerélménye megmaradjon a játékkal kapcsolatban. Ez jó lesz. Ezt fogjuk csinálni mindennap. :)
2-kor levittem, elintézte a dolgait, majd átvittem a térre. Felmentünk az ovi és a 18-as ház között lévő placchoz. Ott elég sokszor elengedem, meg tanítgatom. Most a tanítással kezdtük. Láb mellett követés (jól ment, bár az elején nem figyelt), helyben maradás (egész jó volt...van még mit tanulnia, tanulnunk:)). Majd elengedtem és botoztam egy nagyot vele. Meglepődtem nagyon. Ha bot van nála, akkor se behívni nem tudom (nem mintha máskor tudnám :S), se elkapni. Azt hiszi, hogy fogócskázunk, és ő "csábít" engem a botjával. De most eldobtam neki egy botot, és nem nekem hozta, de mellettem ment el, nagyon szorosan. Meg is simogattam, nem sunyizott, nem rohant el. Nézett rám szépen, aztán tovább ment 1 métert és lefeküdt rágicsálni. Ez lehet, hogy a délelőtti "apportírozás" következménye volt.
A 6 órási séta 7 órára tolódott, ugyanis a futtatón mindig 7-8 körül szoktak jönni a kutyák. Nagy társaságba szerettem volna vinni, ezért mentünk később. Elvittem a futira, ahol ott volt Medve, Trexi (1 éves németjuhász lány, ősszel nagy haverok voltak Bonival), Molly (angol bulldog, még nem ismertük), és Zafír (lassan fél éves staffordshire terrier). Elején fura volt. A futira mindig úgy húz be, még akkor is, ha nincs ott senki. Most alig bírtam beráncigálni. Ott elengedtem, de folyton csak ült, lekonyult fülekkel. Ezután jött Zafír, és vele oldódott fel nagyon. Akkorát szaladgáltak, játszottak :) Molly gazdijánál volt egy szuper fényképezőgép, és minden kutyáról csinált képeket, ahogy botozik, szaglászik, futkározik, játszik a többiekkel. Nem akartam paraszt lenni, hogy elkérem a képeit, meg megadom az e-mail címem, hogy odaküldje. Elég hülye szitu lett volna. De biztos jók lettek a képek. Olyan jó lett volna megmutatni. :( Na, mindegy. Egyszer majd nekem is lesz egy csúcsszuper gépem ;) Szóval volt nagy játék, utána meg eső. Szerencsére mi Zafírékkal maradtunk elég sokáig. Mindenki ment haza, fogta pórázra a kutyáját, mi meg egy fa alá bújtunk, amíg a 2 kislány a zuhogó esőben játszik. Szerencsére, nem volt olyan óriási eső, csak a szél fújt nagyon. Anyu hívott, hogy hol vagyunk, én meg mondtam előre neki, hogy most indultunk. Akkor már el is indultunk, ne aggódjon tovább a "mami". :)
Még mindig esik az eső. Azt hiszem, hogy így nem lesz megtartva a ma esti futás. No problem. Egyszer majd eláll :)
Képek az üvegről és Boncsiról:
BabaKutya :)

Az a fekvés :)

Elvan a gyerek, ha játszik ;)

Felakadt szájúúúm :):)

"Még mindig fényképezel?? Nem unod mééééég??"

Jóccakát :)
Az egyik játékunk az volt, hogy behívtam a nappaliba, eltoltam az asztalt, hogy legyen helyünk, elővettem a Londonból hozott teniszlabdáját, és 5 szem jutifalat társaságában apportíroztunk. Leültem a földre, magam mellé ültettem, eldobtam a labdát, de őt egyből engedtem. Nem akartam a legelején "gátolni". Most még csak élvezze. 5 dobás volt. Mindegyiknél a "hozd" parancsszóval indítottam el. Mindet hozdta, de előttem 1 méterre mindig letette. Az 5.-et, egyben az utolsót odahozta hozzám, 100%-osan, nem dobta le. Az álla alá tartottam a kezem és mondtam neki, hogy "ereszd". Elengedte. Itt volt a legnagyobb örömködés. Itt abba is hagytam. Azt mondják, hogy a csúcson kell abbahagyni :) Vagyis azért hagytam abba, hogy a sikerélménye megmaradjon a játékkal kapcsolatban. Ez jó lesz. Ezt fogjuk csinálni mindennap. :)
2-kor levittem, elintézte a dolgait, majd átvittem a térre. Felmentünk az ovi és a 18-as ház között lévő placchoz. Ott elég sokszor elengedem, meg tanítgatom. Most a tanítással kezdtük. Láb mellett követés (jól ment, bár az elején nem figyelt), helyben maradás (egész jó volt...van még mit tanulnia, tanulnunk:)). Majd elengedtem és botoztam egy nagyot vele. Meglepődtem nagyon. Ha bot van nála, akkor se behívni nem tudom (nem mintha máskor tudnám :S), se elkapni. Azt hiszi, hogy fogócskázunk, és ő "csábít" engem a botjával. De most eldobtam neki egy botot, és nem nekem hozta, de mellettem ment el, nagyon szorosan. Meg is simogattam, nem sunyizott, nem rohant el. Nézett rám szépen, aztán tovább ment 1 métert és lefeküdt rágicsálni. Ez lehet, hogy a délelőtti "apportírozás" következménye volt.
A 6 órási séta 7 órára tolódott, ugyanis a futtatón mindig 7-8 körül szoktak jönni a kutyák. Nagy társaságba szerettem volna vinni, ezért mentünk később. Elvittem a futira, ahol ott volt Medve, Trexi (1 éves németjuhász lány, ősszel nagy haverok voltak Bonival), Molly (angol bulldog, még nem ismertük), és Zafír (lassan fél éves staffordshire terrier). Elején fura volt. A futira mindig úgy húz be, még akkor is, ha nincs ott senki. Most alig bírtam beráncigálni. Ott elengedtem, de folyton csak ült, lekonyult fülekkel. Ezután jött Zafír, és vele oldódott fel nagyon. Akkorát szaladgáltak, játszottak :) Molly gazdijánál volt egy szuper fényképezőgép, és minden kutyáról csinált képeket, ahogy botozik, szaglászik, futkározik, játszik a többiekkel. Nem akartam paraszt lenni, hogy elkérem a képeit, meg megadom az e-mail címem, hogy odaküldje. Elég hülye szitu lett volna. De biztos jók lettek a képek. Olyan jó lett volna megmutatni. :( Na, mindegy. Egyszer majd nekem is lesz egy csúcsszuper gépem ;) Szóval volt nagy játék, utána meg eső. Szerencsére mi Zafírékkal maradtunk elég sokáig. Mindenki ment haza, fogta pórázra a kutyáját, mi meg egy fa alá bújtunk, amíg a 2 kislány a zuhogó esőben játszik. Szerencsére, nem volt olyan óriási eső, csak a szél fújt nagyon. Anyu hívott, hogy hol vagyunk, én meg mondtam előre neki, hogy most indultunk. Akkor már el is indultunk, ne aggódjon tovább a "mami". :)
Még mindig esik az eső. Azt hiszem, hogy így nem lesz megtartva a ma esti futás. No problem. Egyszer majd eláll :)
Képek az üvegről és Boncsiról:
BabaKutya :)
Az a fekvés :)
Elvan a gyerek, ha játszik ;)
Felakadt szájúúúm :):)
"Még mindig fényképezel?? Nem unod mééééég??"
Jóccakát :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)