Öröm

Ugyebár már régen vittük a futira is, meg mindig pórázon volt, de most találkoztunke gy jó haverunkkal, Zafírral, az staffi kiscsajjal ;) Igaz, hogy mindketten pórázon, de olyan jót játszottak. Később találkoztunk egy 4 hónapos kis beagle fiúcskával, Bogyóval, és vele is játszott egy jót. Nagyon örült :)

Nem tudom mondtam-e, de flexi bekerült a szekrény aljába, s elővettük a hosszabbítható sima pórázunkat. Azzal sétálunk alapban, de sétákon előveszem a retriever pórázt és azzal szigorúan láb mellett.

A síp fújásának tanulásával nagyon jól haladok :D Már jobb :) Néha még koncentrálok, hogy befogjam a nyelvemmel azt a lyukat vagy mit, de amúgy már valamikor magától értetődően jól fújom :D

BoniAdri

Rejtett ész :)

Nagyon király ez a suli...mondhatom...természetesen nem értem el a 35-ös buszt, mert drága jó (tényleg jófej:D) föcitanárom még mondott pár dolgot a csillagokról, a Tejútról meg a nem tudom még miről...várhattam az 55-öst, és sikerült hazaérnem 3 óra után egy kicsivel. Na, gyorsan lementem Bonival. Sétáltunk egy 3/4 órát. Majd ebéd, 20 perc pihi, go vásárolni még 1-2 dolgot sulira, hazajövök, megcsinálni a kémia leckét, go Bonival sétálni, majd etetni, tanulni, tanulni, tanulni....ez lesz ezentúl a hétfőm :) Jó, mi? :D
Fél 7-kor vittem le, 3/4-kor a futtatün voltunk, de csak egyedül. Nem mertem elengedni, féltem, hogy valamit összezabál (mivel ez közösségi terület, nem elzárt, vagy magántulajdon ezért esténkétn idióta gyerekek járnak be petárdázni, és télen a hajléktalanok itt raknak tüzet). Gondoltam, a többiek úgyis 7-kor fognak jönni, egy 15 perc alatt én "elpakolok" erről a helyről. Óriási!! Minden szemetet, ami az utamba került, feldobtam a legközelebbi tujára, fára vagy valamilyen bokorra. Sajnos nincs kuka :( Aztán Boni picit ásott a homokozóban, majd lefeküdt. 7 óra is elmúlt és még mindig nem jött senki. Mondtam ebemnek, hogy negyedig várunk, hátha jön valami haver :) Na, rá 2 percre jött Zafír (kb fél éves amstaff terrier leányzó), a 2 cane corso: Igor és Zara (igen, pont mint a féltessónk :)), Ella barátosnénk, Vacak (kb 8-9 hónapos magyar vizsla) és vendégelőadó volt 2 percre Bence, a nagy vizsla fiú :) Na, Boni Igortól, a nagy fekete kan cane corsótól nagyon félt. Ezért már nem is tudott annyira játszani. A homokozó sarkába kuporodott, teljesen be volt tojva :) Ella, Zafír pedig terrorizálták. Erre Boni is felébredt. Ő is "visszacsattogott" néha-néha :) Kemény csaj :D Boni?! Ő minden, de nem kemény :D Majd mivel láttam, hogy nem nagyon akaródzik már játszani, úgy gondoltam, hogy menjünk. Hívtam (kb 3 méterre volt tőlem és feküdt), és jött egyből a drága :) Megkapta a jutiját :) Végig ott legyeskedett körülöttem és a többi gazdi körül. Kicsit tojt most a kutyáktól. na, de a már lassan másfél éves golden lányka, ne elgyen ilyen ksi gyáva. Bezzeg az anyja, Lola! Ő rendesen visszaszól a fiúknak is...bár ezt Boni kezdi eltanulni :) Szóval, egy csomószor odajött hozzám úgy, hogy nem is hívtam. Mellém telepedett vagy ilyesmi. Jó volt azért :) Na, megfogtam és elmentünk. Kint megkapta a teniszlabdát. Ja, igen. Elvittem egy taniszlabdát is, hogyha sehogy nem tudom visszahívni, akkor talán azzal. Szerencsére nem volt rá szükség :)

Ja, és egész normális volt az olasz tanárom. Tényéeg elég idős, de jófej...remélem iylen marad, bár én nagyon rossz emberismerő vagyok :) Tanultunk 1-2 mondatot: hogy hívnak? hogy vagy? mit jelent magyarul? kisasszony, úr, asszony... ez a nagyon nagyon alap :)

BoniAdri

Apportíroztunk és az idő sz*r :):) ):):

Élvezi Boni is a nyári szünetet. Eddig egész délelőtt aludt, most meg végig velem, és a nővéremmel van. Nagyokat játszunk. Odaadtam neki egy műanyag flakont. Délelőtt meg kora délután végig csak azzal játszott, néha-néha 15 percet bealudt.

Az egyik játékunk az volt, hogy behívtam a nappaliba, eltoltam az asztalt, hogy legyen helyünk, elővettem a Londonból hozott teniszlabdáját, és 5 szem jutifalat társaságában apportíroztunk. Leültem a földre, magam mellé ültettem, eldobtam a labdát, de őt egyből engedtem. Nem akartam a legelején "gátolni". Most még csak élvezze. 5 dobás volt. Mindegyiknél a "hozd" parancsszóval indítottam el. Mindet hozdta, de előttem 1 méterre mindig letette. Az 5.-et, egyben az utolsót odahozta hozzám, 100%-osan, nem dobta le. Az álla alá tartottam a kezem és mondtam neki, hogy "ereszd". Elengedte. Itt volt a legnagyobb örömködés. Itt abba is hagytam. Azt mondják, hogy a csúcson kell abbahagyni :) Vagyis azért hagytam abba, hogy a sikerélménye megmaradjon a játékkal kapcsolatban. Ez jó lesz. Ezt fogjuk csinálni mindennap. :)

2-kor levittem, elintézte a dolgait, majd átvittem a térre. Felmentünk az ovi és a 18-as ház között lévő placchoz. Ott elég sokszor elengedem, meg tanítgatom. Most a tanítással kezdtük. Láb mellett követés (jól ment, bár az elején nem figyelt), helyben maradás (egész jó volt...van még mit tanulnia, tanulnunk:)). Majd elengedtem és botoztam egy nagyot vele. Meglepődtem nagyon. Ha bot van nála, akkor se behívni nem tudom (nem mintha máskor tudnám :S), se elkapni. Azt hiszi, hogy fogócskázunk, és ő "csábít" engem a botjával. De most eldobtam neki egy botot, és nem nekem hozta, de mellettem ment el, nagyon szorosan. Meg is simogattam, nem sunyizott, nem rohant el. Nézett rám szépen, aztán tovább ment 1 métert és lefeküdt rágicsálni. Ez lehet, hogy a délelőtti "apportírozás" következménye volt.

A 6 órási séta 7 órára tolódott, ugyanis a futtatón mindig 7-8 körül szoktak jönni a kutyák. Nagy társaságba szerettem volna vinni, ezért mentünk később. Elvittem a futira, ahol ott volt Medve, Trexi (1 éves németjuhász lány, ősszel nagy haverok voltak Bonival), Molly (angol bulldog, még nem ismertük), és Zafír (lassan fél éves staffordshire terrier). Elején fura volt. A futira mindig úgy húz be, még akkor is, ha nincs ott senki. Most alig bírtam beráncigálni. Ott elengedtem, de folyton csak ült, lekonyult fülekkel. Ezután jött Zafír, és vele oldódott fel nagyon. Akkorát szaladgáltak, játszottak :) Molly gazdijánál volt egy szuper fényképezőgép, és minden kutyáról csinált képeket, ahogy botozik, szaglászik, futkározik, játszik a többiekkel. Nem akartam paraszt lenni, hogy elkérem a képeit, meg megadom az e-mail címem, hogy odaküldje. Elég hülye szitu lett volna. De biztos jók lettek a képek. Olyan jó lett volna megmutatni. :( Na, mindegy. Egyszer majd nekem is lesz egy csúcsszuper gépem ;) Szóval volt nagy játék, utána meg eső. Szerencsére mi Zafírékkal maradtunk elég sokáig. Mindenki ment haza, fogta pórázra a kutyáját, mi meg egy fa alá bújtunk, amíg a 2 kislány a zuhogó esőben játszik. Szerencsére, nem volt olyan óriási eső, csak a szél fújt nagyon. Anyu hívott, hogy hol vagyunk, én meg mondtam előre neki, hogy most indultunk. Akkor már el is indultunk, ne aggódjon tovább a "mami". :)

Még mindig esik az eső. Azt hiszem, hogy így nem lesz megtartva a ma esti futás. No problem. Egyszer majd eláll :)

Képek az üvegről és Boncsiról:

BabaKutya :)


Az a fekvés :)


Elvan a gyerek, ha játszik ;)


Felakadt szájúúúm :):)


"Még mindig fényképezel?? Nem unod mééééég??"


Jóccakát :)