DB

Ma igazán rossz volt a kislány. Mindent felzabált...rendesen le is szidtam mindenért. A végén már nagyon mérges lettem.

Hál'istennek jól eszik, iszik, végzi a kis és nagy dolgait. Még a gatyadarab nem okozott dugulást. Reméljük, nem is fog. Hátha kipottyan belőle. Reggel a tápjára tettünk egy kevés tejet, hogy egy kicsit megmozgassa a dolgokat odabenn. De semmi. Pedig kiskorában eléggé ment a pocija tőle. Midngi figyeljük, hogy mi van vele, milyen a kaksija...

Délután úgy döntöttünk, hogy nem megyünk a futira, nem talizunk Nóriékkal. Szerencsére találkoztunk is velük, és tudtunk szólni, hogy ne várjanak ránk. Elterveztük, hogy este elvisszük Bonit úszni a Hajógyári-szigetre. Jóval az úszás előtt elkezdtük keresgélni a dummy-t. Töprengtünk, hogy az autóban, a pincében, vagy hol lehet? A gardróbban meg lett :) Fogtam is, bepörgettem a kis vakarcsot, és dobtam neki. Nem messzire. Lakásban hova dobhatnám messzire?! Kb 3 méterre magam elé. Le sem ültettem semmi. Eldobtam, és futott. És Ő meg HOZTA. Nem mindig fogta a legszebben. Sőt. De hozta. Nagy örömködés volt a jutalma. Belendülve a játékba, elővettem 1-2 szem jutifalit is. Nagyon ügyes volt. A végére rossz lett. Vagyis hozta, csak nem nekem, hanem felugrott a dummyval az ágyra. Na, gyorsan kihívtam a szobából is. Mondom, nehogy már rosszal zárjuk le ezt a szuper apportot :) Még egyet dobtam neki, és nagyon ügyes volt. Itt hagytuk abba.

Negyed 7-kor elindultunk a szigetre. Mikor már a Duna felé sétálgattunk, nagyon bepörgött. Menni akart minden áron. Számára nem létezett sem a póráz, sem én, sem anyuék, sem a többi kutya abban a percben. Csak a víz. Elengedtük. Én szandálba és rövid, melegítő nadrágba mentem, gondolván, hátha be kell mennem vele... így lett. Annyira jó volt érezni a vizet a lábamon. Annyira jó volt Bonival játszani. Szóval, bepörgettem dummyval, majd eldobtam. Gyönyörűen úszott érte. Hozta is. Nem mindig nekem. SŐT!! De legtöbbször elé álltam, hogy "belém ütközzön". Így kénytelen volt nekem adni a dummyt, nagy bánatára, hiszen óriási dicséretet, szeretgetést, jutifalit, majd további játékot kapott. Szerintem nem viselte rosszul :):) Tehát, volt 1-2 jó elhozás is. Örültem neki nagyon. Pláne, hogy előtte egész nap olyan rossz volt, mint a nem is tudom, hogy mi. Erre nincs szó :)

Le sem tagadhatná, hogy vérbeli retriever. A mai napja után meg tényleg nem. Víz, apport... egyre szuperebb ez a SzuperEb :) Ő lett a szombat DB-je. Vagyis, Dummy-Bajnoka. Hihi :) Nem vagyok hülye, csak rettentően örülök, hogy behívhatóbb, fegyelmezettebb, jobban koncentrál rám, és goldenesebb. Persze, még mind nem tökéletes (messze nem), de elindultunk egy biztosan jó cél felé vezető úton. Már alig várom a célt, de az úton található apró örömök is éppen olyan csodásak :)

A képeket holnap teszem fel. Lehet, hogy besuvisztok egy videót is. Az még nem tuti. Remélem, lett pár jó kép. Apu fotózott, kamerázott. Majd csak jók :) Olyan blogba illők lesznek, remélem ;)

És a tegnapi fekvős, alvós képeket is fel fogom tenni. Nem érdekes, de édes. NEm érdekeltek, akkor is fent lesz :)

Jóéjt,
Adri & DB ;)

Idegeskedés

Reggel nem volt semmi extra. Sétálgattunk a Törökszegfű téren, lassan, ráérősen, hátha előbukkan Buksi-barátunk. De nem jött :( Ez a tér 3 nagy részből áll. 1 füves, 1 focipályás, és még 1 füves. Az utolsón elengedtem Bonit. Pedig ott nem szeretem, mert van sok vénbanya, akik kaját szór ki, néha mérget... Tudok ám az ilyenekre haragudni. Na, mindegy. Átmentünk a mi terünkre, elengedtem ott is (visszafelé megfogtam), botoztunk kicsit. Persze nem apportíroztunk :) Mi olyat nem tudunk :):) Csak rohangált össze-vissza, ahogy a botokat dibáltam ide-oda, mint egy őrült :)

Délelőtt meg kora délután nyugi volt. Én porszívóztam, port törölgettem, DVD-t néztem, meg gépeztem. Közben Boni a szobában aludt. Porszívózás előtt kiküldtem, és utána kb 1 órán át be sem engedtem a szobába. Nem akartam, hogy megint összeszőrözzön mindent :) Nem tarott sokáig. De felküldtem az ágyra, és így nem lett vészes.

Fél 3-kor levittem sétálni. Elmentünk a Nádastó Parkba, Térre, vagy Őrjárat utcai játszótérre. Tök mindegy. Arra a helyre mentünk :) Kicsit gyakoroltam vele. Ül, fekszik, marad, lábhoz, gyere (sípra, szóra). Majd a behívás után elengedve hagytam. Azon a "helyen" van egy kút. Én odasétáltam. Boni egy bokorban szaglászott, elég messze tőlem. Volt az 30 méter. Na, mikor meglátja, hogy miylen messze vagyok őrülten rohan felém :) Imádom <3 Megitattam, majd hazág jött elengedve, mellettem, mögöttem, körülöttem.

7-kor levittem. Drekt később, hogy a futtatón majd lesznek ezren, és nagyot játszhat. Bementünk. Senki. Üres volt az egész terület. Mondom magamban, nem baj, majd gyakorlunk most is egy kicsit. Alig 3 percet gyakrolhattuk a láb mellett követést, mikor felbukkant egy 6 hónapos magyar vizsla, Vackor/Vacak. Jót játszottak. A vizes tálért folyt a harc:) Ott feküdtek a tál 2 oldalán egymással szemben, és a víz fölött harapdálták a fejüket, fülüket. Persze, a víz folyamatosan ömlött ki a tálból :) Egyre többen lettünk. Jött Brúnó, Roni, Zsivány, Szamóca, Bence, Basa, Zafír és Ella. Zafír labdázott, másokkal játszott. Ella, Vacak és Boni voltak együtt.

Egyszer nagyon mérges lettem Bonira. Igaz, hogy elkerített terület a futtató, de bárkinek szabad bejárása van. Télen a hajléktalanok raktak tüzet. Mostanában motorosok lepik el a terep miatt, és lehet, hogy grill-partyt csinálnak?? Ugyanis néhány szén darab is szokott lenni. Ma például Boni szivem egy kb 15x15 cm-es égett szélű nadrág darabot EVETT MEG!!! Nem tudtam elvenni tőle. Rágja, közben fut vele... nem tudom sehogy sem elkapni. Egyszer csak látom, hogy mrá nem rág. Kiborultam, hogy egy akkora darabot megevett. Majd még egyet bekapott. Azt kihalásztam belőle. Kapott nagy szidást, "fülráncigálást". Maradtunk még kicsit a futin. Már nem is játszott, csak azokat a nadrág darabokat kereste. Odanyomtam a szájába egy botot - azt rágd, fiam! Majd megfogtam és hazamentünk.

Még mindig mérges vagyok rá, de aggódom is. Nem hányja ki, és valószínűleg most már nem is fogja. Adunk neki maximum 48 órát h kijöjjön belőle. Addig is figyeljük majd, hogy rendesen eszik-e... Ha meg nem, akkor megyünk dokihoz, nincs mese. Reméljük, hogy nem lesz semmi baj. Ki fog jönni belőle természetes úton...szurkoljatok!!!

Valószínűleg holnap találkozunk Elláékkal. Lehet, hogy Nóri Scooby-t is hozza. NEm lenne rossz. Viszem majd a fényképezőt is! De ezután többet már tényleg nem megyünk a futira. Elegem van ebből. Miért nem lehet egy rendes, tiszta, füves, nagy területű kutyás parkot csinálni?! Vagy nincs elkerítve a hely, vagy tele van szeméttel...vagy mindkettő! Utálatos egy világ ez, a miénk.

Nagy nyallintást a pofitokra - persze Bonitól :) Én nem nyalogatok senkit :):):)

Hiszek benne

Egyre büszkébbé tesz engem ez a kis vakarék :) Anyuval a piacra mentünk, mert nekem mindenképpen nektarin kellett, Boninak meg alma :):) Nem volt kibúvó...menni kellett. A töltésen mentünk egy jó darabot - Boni elengedve. Persze, zabált 1-2 dolgot, kikapartam a szájából, leszidtam, majd mentünk tovább. Szidás után vagy mögöttem kullogott szorosan, vagy mellettem jött, nem bóklászott. Megzabálom :) Na, a lényeg az, hogy néha-néha tudunk póráz nélkül is közlekedni. Alig várom már a pillanatot, hogy ne a flexivel, hanem retriever pórázzal menjünk, azt is a nyakamba tenném, ebem pedig körülöttem bóklászik:) El fog jönni ez a pillanat is. Én hiszek benne. És elérkeztünk a legfőbb dologhoz. A kutyát nem kell a széltől, estől, mindentől óvni. Sokkal erősebb, okosabb annál, mint amilyennek mi, emberek gondoljuk. Ilyen voltam én is. Mindentől óvtam (na, nem a széltől:)). Itt például a behívásra gondolok. Szerettem volna, ha el van engedve, bóklászhat, de nem mertem, mert NEM BÍZTAM benne. Ez egy óriási hiba. Mostanában elég sokat tanulunk, gyakorlunk, és ez az elmúlt 2 nap történésein látszik, segít, haladunk. Elmertem engedni. Magamban mondogattam, hogy nemf og lemenni az úttestre. Nem hülye. A macskákat is figyeltem, nehogy miattuk rohanjon át az úttesten. Figyeltem a környezetre, Bonira, megjegyeztem, hogy melyik kutya ijeszti meg a hirtelenségével kerítésen belül...néha attól is elfut - nem messzire :) Szóval tényleg mindenre figyeltem. És BÍZTAM BENNE. Evett pár dolgot, de nem hal bele, ha megeszik 1 elszórt kenyérdarabot. Természetesen nem örülök neki, próbálok arra is figyelni, hogy ne egyen semmi kaját, de ez nem a világ vége.

Büszke vagyok rá. Ez nem azt jelenti, hogy leállunk a gyakorlással meg, hogy pórázt sem fogok vinni sétára. Dehogy is :) Ez csak azt jelenti, hogy haladunk, lépésről lépésre, lassan, de biztosan közeledünk a célunk felé :)

Ma nem is írok többet. Ez volt a nap csúcspontja. Olyan jó érzés, mikor szabadon van, de ő mégis körülöttem forog. Szólok, és felfigyel. Ezt elég ritkán csinálja, de semmi baj. Össze fognak jönni a dolgok:) Már csak ennyit szeretnék hozzáfűzni a mondandómhoz:

A kutya 10 kérése az emberhez

1. Az életem tart tíz – tizenöt évig. Minden távollét Tőled
szenvedést jelent nekem.

2. Adj időt arra, hogy megértsem, mit akarsz Tőlem.

3. Bízzál bennem, mert ettől élek.

4. Ne haragudj sokáig rám, és büntetésből ne zárj be.

5. Neked van munkád, szórakozásod, barátaid – de nekem
csak TE vagy.

6. Sűrűn beszélj velem! Akkor is, ha a szót nem értem, de a
hangodra figyelek.

7. Tudd meg: ahogy velem bánsz, azt soha nem felejtem el.

8. Gondold meg mielőtt versz, éles fogaimmal én könnyedén
szétharaphatnám a kezed, de ezt nem használom fel
Veled szemben.

9. Ha munka közben mérges vagy rám, mert azt hiszed,
hogy lusta vagyok, gondolj arra: talán szomjas lehetek,
vagy régóta vagyok a napon és ezt a szívem nem bírja.

10. Törődj velem mikor megöregszem, mert ez Veled is megtörténik.
Tegyél meg minden nehéz lépést velem, mert Veled nekem könnyebb.

Köszönöm, hogy vagy nekem drága lánykám :) <3

Büszkeségem

Reggel én vittem. Ezt nyárra bevezetem. Anyuék csak pihizzenek :) Találkoztunk Ninával (egy pici nem is tudom milyen keverék), és Rexivel (5 éves közepes testű keverék). Rexivel játszott egy jót. Olyan ébredezőset. Nem volt túl pörgős, de azért jól elvoltak :)

Délelőtt átjött Kitti. Vele voltunk Bonival egész nap. 2-kor levittük sétálni. Elvittük a Nádastó parkba (megnéztem, Őrjárat utcai Játszótér a neve :):)). Ott csináltunk róla képeket felváltva, ja, meg persze a beállítós képet, amivel lógtam az olvasóknak. A képeken vettem észre, hogy elég nagy volt a fű, és így nem igazán látszódik a hátsó szöge. Mindegy...már nem is érdekel:) Meg van a kitünő, ez a fontos!

7-kor hazakísértük Kittit, majd visszafelé az utcában elengedve vittem Bonit. Nagyon ügyes volt :) Én felvettem egy tempót, ő meg előttem, vagy mögöttem, néha velem párhuzamosan ment. Mikor én 6-7 házzal előrébb jártam, akkor nem szaladt, de eléggé szaporázta a lépteit :) Ügyesen jött. Többször és hívtam, mindig láthatóan vettem elő a jutifalit, és természetesen, arra már jött. Ügyes volt. Így remélhetőleg valamennyire behívható lesz - vagyis az elromlott kutyán, javítunk egy kicsit, de soha nem lesz olyan mint egy vadonatúj. (Jóbarátok: Pheobe, elrontottam a kutyát!! by: Joey:))) Na, ott viszont már megfogtam, ahol elkezdett zabálni valami sz*rt...jól leszidtam. Olyan mérges vagyok rá, ha ezt csinálja. De utána szépen jött láb mellett.

Terveztem, hogy az utcai séta helyett elviszem a futira, de tegnap Trexinek és Zafírnak is ment a hasa. Nem viszem inkább arra a környékre, amíg ez a "járvány" el nem múlik. Még pár napig kerüljük aztán berobbanunk :)

Este nővéremmel vittük le sétálni. Egyszerű, normális séta. Nem futottunk. Nem volt kedvem...ha 2 nap kimarad (tegnap az eső miatt nem futottunk), nem dől össze a világ. Ám, egyszer csak felbukkant a semmiből jó barátunk, Buksi. Ez sokszor előfordul. Gazdi sehol, ebek őrült rohangászásba kezdenek, és én Buksiért is aggódom. Volt, hogy jött egy másik kutya, Boni még pórázon volt, Buksit meg én fogtam vissza. Nem kell az nekem, hogy elszökjön, ha már ott van velünk, biztonságban. Szóval, elvittük őket a füves részre, és ott elengedtük Boni, megjegyzem már alig bírtam tartani a pórázon Bonit, annyira ment volna. Van ott egy szobor, meg 2 óriási bokor. Azok között szlalomoztak, birkóztak. Bonira is rájött a zizi. Annyit futott...hajjajjjj, de még mennyit. Rohan, rohan, vágtázik, nagy pffanás, és már fekszik is. Átmenet nem volt. Még a lendület is benne volt, mikor lehuppant. Aztán jött Buksi-gazdi. Maradtunk még egy 10 percet, aztán mentünk haza.

Én meg Niki még lementünk futni egyet. Elég sokat mentünk. Jó is volt :) Na, holnap mér Bonival megyek ;) Őt se lehet ebből kihagyni.

Képek a délutánról

Tartozás


Nyuszi


Boooooooooooooooooooooot!!!!!!!


Megvan ;)











Kittivel




Nem a legjobb kép, de a szemeitől elolvadok *-*






Botocskát rág


Szép nagyon :)



Jóéjt Mindenkinek!

Apportíroztunk és az idő sz*r :):) ):):

Élvezi Boni is a nyári szünetet. Eddig egész délelőtt aludt, most meg végig velem, és a nővéremmel van. Nagyokat játszunk. Odaadtam neki egy műanyag flakont. Délelőtt meg kora délután végig csak azzal játszott, néha-néha 15 percet bealudt.

Az egyik játékunk az volt, hogy behívtam a nappaliba, eltoltam az asztalt, hogy legyen helyünk, elővettem a Londonból hozott teniszlabdáját, és 5 szem jutifalat társaságában apportíroztunk. Leültem a földre, magam mellé ültettem, eldobtam a labdát, de őt egyből engedtem. Nem akartam a legelején "gátolni". Most még csak élvezze. 5 dobás volt. Mindegyiknél a "hozd" parancsszóval indítottam el. Mindet hozdta, de előttem 1 méterre mindig letette. Az 5.-et, egyben az utolsót odahozta hozzám, 100%-osan, nem dobta le. Az álla alá tartottam a kezem és mondtam neki, hogy "ereszd". Elengedte. Itt volt a legnagyobb örömködés. Itt abba is hagytam. Azt mondják, hogy a csúcson kell abbahagyni :) Vagyis azért hagytam abba, hogy a sikerélménye megmaradjon a játékkal kapcsolatban. Ez jó lesz. Ezt fogjuk csinálni mindennap. :)

2-kor levittem, elintézte a dolgait, majd átvittem a térre. Felmentünk az ovi és a 18-as ház között lévő placchoz. Ott elég sokszor elengedem, meg tanítgatom. Most a tanítással kezdtük. Láb mellett követés (jól ment, bár az elején nem figyelt), helyben maradás (egész jó volt...van még mit tanulnia, tanulnunk:)). Majd elengedtem és botoztam egy nagyot vele. Meglepődtem nagyon. Ha bot van nála, akkor se behívni nem tudom (nem mintha máskor tudnám :S), se elkapni. Azt hiszi, hogy fogócskázunk, és ő "csábít" engem a botjával. De most eldobtam neki egy botot, és nem nekem hozta, de mellettem ment el, nagyon szorosan. Meg is simogattam, nem sunyizott, nem rohant el. Nézett rám szépen, aztán tovább ment 1 métert és lefeküdt rágicsálni. Ez lehet, hogy a délelőtti "apportírozás" következménye volt.

A 6 órási séta 7 órára tolódott, ugyanis a futtatón mindig 7-8 körül szoktak jönni a kutyák. Nagy társaságba szerettem volna vinni, ezért mentünk később. Elvittem a futira, ahol ott volt Medve, Trexi (1 éves németjuhász lány, ősszel nagy haverok voltak Bonival), Molly (angol bulldog, még nem ismertük), és Zafír (lassan fél éves staffordshire terrier). Elején fura volt. A futira mindig úgy húz be, még akkor is, ha nincs ott senki. Most alig bírtam beráncigálni. Ott elengedtem, de folyton csak ült, lekonyult fülekkel. Ezután jött Zafír, és vele oldódott fel nagyon. Akkorát szaladgáltak, játszottak :) Molly gazdijánál volt egy szuper fényképezőgép, és minden kutyáról csinált képeket, ahogy botozik, szaglászik, futkározik, játszik a többiekkel. Nem akartam paraszt lenni, hogy elkérem a képeit, meg megadom az e-mail címem, hogy odaküldje. Elég hülye szitu lett volna. De biztos jók lettek a képek. Olyan jó lett volna megmutatni. :( Na, mindegy. Egyszer majd nekem is lesz egy csúcsszuper gépem ;) Szóval volt nagy játék, utána meg eső. Szerencsére mi Zafírékkal maradtunk elég sokáig. Mindenki ment haza, fogta pórázra a kutyáját, mi meg egy fa alá bújtunk, amíg a 2 kislány a zuhogó esőben játszik. Szerencsére, nem volt olyan óriási eső, csak a szél fújt nagyon. Anyu hívott, hogy hol vagyunk, én meg mondtam előre neki, hogy most indultunk. Akkor már el is indultunk, ne aggódjon tovább a "mami". :)

Még mindig esik az eső. Azt hiszem, hogy így nem lesz megtartva a ma esti futás. No problem. Egyszer majd eláll :)

Képek az üvegről és Boncsiról:

BabaKutya :)


Az a fekvés :)


Elvan a gyerek, ha játszik ;)


Felakadt szájúúúm :):)


"Még mindig fényképezel?? Nem unod mééééég??"


Jóccakát :)