Vacsorára kapott rizst, répát, húslevest, és főtt fokhagymát, na meg a tápot. Nagy örömködés volt mikor már nyalta le a kanalát. Nem tudom, mondtam-e már, hogy van Boninak egy mérőpohara a tápjához, és egy kanala, amivel összekeverem a kajáját, ha nem csak "üresen" kapja a tápot. Az elején félt a kanáltól...hadd ne részletezzem :) Most meg már csak úgy nyalja-falja, és már várja, hogy menjen a tál is, ne csak a kanál :)))
Ma volt az első nap suliban, mondhatom, nagyon vártam. Reggel pedig így szóltam anyunak: "Anyúúú, megyek ma suliba" , és ezt a legvidámabb hangomon. Aztán megálltam, és elkezdtem nevetni magamon. Soha nem várom a sulit, hétfőnként pláne nem. Ráadásul szünet után...az aztán kész. Most meg örültem neki, izgatott voltam, de nem értettem én sem, hogy miért, márpedig nem a véget nem érő tudásszomjamat akartam csillapítani :D
Csináltam néhány képet, most nincs kedvem feltölteni, majd holnap felteszem gépre és blogra is :)
Puszilunk mindenkit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése