Úristen! Elég régen írtam. Bár, nem is volt miről írnom. Teltek a napok, Boni pórázon volt, semmi elengedés. Vagyis egyszer, de azt meg is bántam :S Nem történt semmi különös velünk. Elfogyott a konzerv, de még nem bontunk újat, amíg anyu itthon van szabadságon és még tud főzni valamit a kiskutyának :)
Vagyis, így visszanézve történt pár dolog :D Például múlthét (!!!) kedden megérkeztek a világítós dolgok, és szombaton a biléta is megvolt már. Jajj, nekem nagyon tetszik! Sokkal, de sokkal szebb mint képen :-) Le is fényképeztem a telefonommal, de most az úgy döntött, hogy nem teszi fel a képeket a gépre... majd lefotózom a géppel:) Úgyhogy, most csak olvasgassatok :D
Tegnap Újpalotán sétálgattam ebzettel. Visszafelé Juhász Adélék utcájában mentem. Egyszer észreveszek egy németjuhász kant. Somfordálva közeledett Boni felé. Na, nekem ott kimaradt pár szívdobbanás... Szerencsére mikor hozzánk ért már csóválta a farkát Boninak, az meg nyüszített... na, vágja maga alatt a fát :D Én el is kezdtem hangosabban beszélni a németjuhászhoz, hogy Ági kinyissa az ablakot és lássa, hogy mi a szitu. Na, ki is nyitotta, nagy vidáman köszönt minket, majd leesik neki mi van ott. Volt a kutyán egy fojtónyakörv meg egy madzag (valószínűleg pórázként szolgált valaha). Na, én a kutyával megszagoltattam magam, megsimiztem a fejét, megnéztem a fülét, van-e benne tetoválás, és megfogtam a "pórázát". Bonit addig Áginak odaadtam, hogy ne legyen a két kutya egymás közelében. Én járkáltam a németjuhásszal, barátságos volt, csak szimatolt, bár én kicsit akkor is tartottam tőle :D Aztán, Ági kijött, hozott egy hosszú, vastag retriever pórázt, feltette a kutyára, én pedig visszamentem az enyémhez. Mikor már elindultunk, hogy valakihez becsöngetünk, hátha tudja kié, akkor jött egy biciklis férfi, és mikor meglátta a kutyát, elkezdett vele ordítani. Na, igen. A közeli kocsmából jött, ahová kikötötte a kutyáját, és az biztos nem tűrte ezt. Nem csodálom, hogy meglépett. Megfogta a kutyát, visszadta a retriever pórázt, majd elment. Biztos mondta a feleségének, hogy elmegy kutyát sétáltatni... :D
Ilyen embereket. Úgy sajnáltam utána azt a kutyust :( Egyébként elég fiatalnak tűnt.
A vasárnapi nagy (nagyon nagy :)) sétánk után teljesen elment a kedvem a sétáktól. Pedig rólam ez nem mondható el, mert imádok sétálni, Bonival főleg :) Így gondoltam, nem megyünk messzire, inkább mentálisan fárasztom le. 3-kor sokan voltak a Nádastón :( Pedig az a mi gyaksihelyünk. Úgyhogy átjöttünk a térre egy másik helyre. Elkezdtem tanítgatni neki a sípjelre az "Ül!"-t. Egész jól ment a végére. 6-kor a Nádastóra mentünk és üres volt :) Szupeeer! Tanulgattunk, és megint a sípjelre ült próbáltam. És annyira jól ment a végére *-* Nagyon nagy örömködés volt, sipongás, meg játék :) Nem tárgyi, hanem velem való játék. Örül nagyon :) Szóval büszke voltam rá, ügyi volt.
Ennyi volt. Holnap valószínűleg írni fogok, de ha nem, akkor pénteken 100%!!!
BoniAdri :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése