Summer, autumn and a little winter

FIGYELEM!!

Csak az kezdje el olvasni akinek van rá bőven ideje, mert - előre szólok - ez nem egy kis bejegyzés! :DD

Ne is kérdezzétek, hogy miért nem jelentkeztünk eddig. Egyszerűen nem volt kedvem, ennyi az egész :)

Július 26-28.

3 csodálatos napot töltöttünk Szajolban Urbán Dorkával és kutyájával, Szofival. Mikor odaértünk eléggé esett az eső, így hát bementünk a házba, körbevezetett, beszélgettünk. Nem sokkal később el is állt, fogtuk a kutyákat, fényképezőt, a cókmókunkat és útnak indultunk. Elmentünk a kis rétre, ahol minitréninget tartottunk :) Ugye, ott vannak agility-s akadályok, összeláncolva, lakatolva. Elvinni nem tudtuk volna (miért is akarnánk? :D), de a kúszót és a palánkot kipróbáltuk. Nagy meglepetésemre Boni a palánkon simán átment, a kúszón nem mert, mert az imbolygott :)

A kis rétről kiindultunk a mezőre... vagy inkább napraforgós-kukoricás helyre :D Sétáltunk egy jót ott is. A mező közepén (másnap úgy éreztük, hogy kb a negyedénél :) ) leültünk, ahol Dorka csinált néhány fotót, kutyák bóklásztak... bár Boni inkább kidöglött.

pillanatkép

az a bizonyos kidöglés :)

"ébren vagyok" :)

Miután Boni kipihente magát, haza indultunk. Otthon megint kinyúltak az ebecskék :)

sanyarú sorsú kutya

Második nap megint elmentünk sétálni. Ugyanarra mentünk, csak icipicivel tovább... Amit mondtam, hogy a mező közepén lepihentünk, hát az még a negyedénél se volt :DD A mező végén lementünk a Tiszához. A part kb 30 cm széles volt... picit feljött a víz. Kutyák jót úsztak, jól esett nekik a nagy melegben való séta után. Szofi mint a torpedó úgy úszott, Boni mindig lemaradt... szegény :) Ezért mindig mikor bedobtuk a labdát, Szofit fogtuk, Boni mehetett, és mikor Boni már majdnem elérte a labdát akkor el is engedtük Szofit. Nem nagyon maradt le még így se, sőt!! Boni ügyes volt víznél. Bennem volt a para, hogy víznél mennyire fog elborulni az agya, de minden szuper volt :)

Boni igazán fotógén állapotában volt, mint láthatjátok. Egyik képen idiótább feje van, mint a másikon :) A Tiszától is elindultunk haza. Az elején nagyon be voltak pörögve ebek, jót tett nekik nagyon a víz. Visszafelé elég KO-k voltunk már hárman... igen, Szofi pörgött egyesegyedül. Fáradt elmeállapotunkban a kutyáknak törtünk kukoricát és azt odaadtuk nekik. Falánk (ör)dögök mind megették :DDD

Hát igen. Se a gazdik, se az ebek nem normálisak :) És az út hazáig:

kinagyítjátok, akkor a víztorony (gömbnél) környékére mentünk

fáradt ebem alig bírta a hazautat

Az utolsó napon későn keltünk ki az ágyból, be volt tervezve egy kisebb séta a Tiszához, de hulla fáradtak voltunk. Így maradt a labdázás a kertben, a fényképezőgépek bogarászása, további beszélgetések... Nem is volt gond ezzel, ebek is eléggé fáradtak voltak:

csoportkép ;)

Nyári vadászkutyás tábor

Július 30-tól augusztus 5-ig voltunk táborban. 30-án először Zsanihoz mentünk Dorkával együtt egy kis szépítkezésre. Szofi és Boni is nagyon csinosak lettek :)

Lolával

Zsanitól Dorkát és Szofit mi vittük el a táborba. Legnagyobb meglepetésemre Boni a tábor területén is behívható volt. Tavaly végig attól paráztam, hogy elengedjem-e pisilni, kakilni, mert utána nem tudom megfogni. Most ennek a veszélye nem állt fent, szerencsére. Nagyon ügyesen viselkedett: szaladgált a többi kutyával, bóklászott, szaglászott. Minden szuperül ment, a képzéseket is bele értve. Nem is tudok mit mondani a táborról, csak annyit, hogy nagyon jól éreztük magunkat :) Jövőre is tuti ott leszünk ;)

Nagy Éva és Grégász Zsolti apróságai, azaz Szamó és Willow kölykei: Scott és Tara

Balu is beszállt, ő volt a leggyorsabb ;)♥

megint csak sanyarú sorsú ebek :)

Szofi száguld a tollas dummyval

Boninak is bejött a tollas dummy

Gyönyörűségek

Bonit beállította Széll Viki :)

Hármasban ^^

Kacsát fogtam kesztyűvel egy tréning segédjeként :) Igazán büszke voltam magamra... nem vagyok túlságosan madár-párti :) A VAV alatt már meg is simogattam kesztyű nélkül :DDD

Köszönöm Dorka a csodás képeket, és ezt a 1,5 hetet :)

Heves

Anyuék jöttek értünk a táborba, és onnan engem Hevesre, mamámékhoz vittek kutyástúl. 2 hetet töltöttünk mamáméknál, ugyanis nálunk festés, tapétázás, flóderozás volt. Boni nagyon rendes volt, kertben elintézte a dolgát, nem nyafogott, ha kint kellett lennie, de azért velünk aludt bent a házban.

Másik mamámnál 3 néhány hetes macska volt: 2 kiú és egy kislány. Boncsita kíváncsi volt rájuk, de ahogy a lánymacska ráfújt, onnantól kezdve inkább messziről elkerülte őket :)

Itthon a teljesen felújított új lakásunk várt minket. Nagyon szép lett minden, habár Bonit ez izgatta a legkevésbé. Július 26-28-ig Szajolban voltunk, 29-én itthon pakoltam be, 30-tól augusztus 5-ig táborban voltunk, 5-től 20-ig mamáméknál voltunk. Enyhe túlzással 1 hónapig nem voltunk itthon... jó kis nyár volt :) Az itthoni képek:

játék Jenny-vel

Jenny

♥PORTOSZ ♥

BFF :DD

Szeptember 8.

Ősz elején komoly döntést hoztunk, ami sokáig nem akart és nem is került napvilágra. Most itt az idő, hogy megosszam Veletek, a világgal. Szeptember 8-án elvittük Bonit dokihoz időpontra, ott hagytuk, délután érte mentünk. Mikor érte mentünk már egy ivartalan kutyával álltunk szemben. Szóval ivartalanítottuk. Amikor a rendelőbe behozták, nagyon lassan jött, kis kómás fejjel, de ahogy meglátott minket, ezerrel csóvált, de ugyanolyan tyúklépésben araszolt felénk :) Hazavittük, ház előtt mindent elintézett, így egész este pihenhetett. Nem kértünk gallért, gondoltuk, majd rászólunk, ha piszkálja. Mi rá is szóltunk, de nem hagyta nyugton a sebet. Úgyhogy este 8-kor visszamentünk és vettünk neki gallért... szegénykém mindennek nekiment :)

A varratszedésig a nappaliban aludtam vele egy matracon. A nappaliban volt jó, mert ott ha helyezkedett is, nem ment neki semminek a gallérjával. Én meg felügyeltem, ugye :) Bár az utolsó néhány napon napközben a gallér nem kellett, nem piszkálta, de estére feltettük, nehogy akkor nyúljon oda, mi meg akkor nem nagyon tudtunk volna rászólni.

Heni & Portosz

Varratszedés után kb 1 hétig magányos sétáink voltak, majd utána megint Henivel sétáltam. Róla még nem sokat meséltem, pedig kellett volna :) Kb április-május óta sétálunk együtt, neki egy ivartalanított angol cocker spánielje van, Portosz. Őt az Illatos úti gyepmesteri telepről fogadták örökbe tavaly októberben. Rendszeresen jártak iskolába, a kutya szófogadó, barátságos, játékos, bújós, és nem mellesleg HIPERAKTÍV! :D Minden délután együtt sétáltunk, és kb augusztus óta napi 2x is. Még tavasszal a kutyák játszottak egymással, aztán valamiért leálltak. Szeptember 7-én (ivartalanítás előtti napon) nagyon szerettem volna, ha Boni valakivel egy óriásit játszik, mert utána kb 2,5-3 hétig nem lett volna rá alkalma. Aznap valami csoda folytán játszani kezdtek, mintha csak megérezték volna, hogy Boninak nagyon kéne az az igazi játék. És igen, vagy 3/4 órán át csak gyűrték egymást...

Ez azóta sem változott. Mindennap 2 sétára megyünk együtt, a kettőn összesen kb 1-1,5 órát játszanak egymással :) A kutyafuttatóra járunk ki minden este 6-kor a kutyákkal, ahol Boni mással nem is játszik csakis Portival :) Néha-néha 1-2 kört fut Somával is, az ír szetter fiúval, de senkivel nem játszik úgy, mint a kis spancibabával ;)

Állatok Világnapja Felvonulás

Október 4-én van az Állatok világnapja, így október 2-án, vasárnap rendezték meg az állatok világnapja alkalmából szervezett felvonulást. Henivel, Portosszal, Nórival és Ellával (kutyafutisok) és persze Bonival mentünk el a belvárosba. Heni apukája vitt ki minket kocsival :) Az V. kerületi Bazilikától sétáltunk végig az Andrássy úton a Hősök teréig. Rengeteg kutyával találkoztunk, volt aki a patkányát hozta, egy néni a macskáját vitte az ölében, sok görény szaladgált a járdán pórázon, az állatkertből hoztak szamarat és lámát... de a legtöbben kutyások voltunk. Boni nagyon szépen viselkedett. A retriever pórázzal vittem, végig gyönyörűen jött láb mellett. Teljesen nyugodt volt, nem lett idegbajos a sok sokféle állattól.

Ella

Borisz

Olivér

szemek *-*

Heni és Portosz :)))

az egyik patkányka ;D

Rengetegen voltunk:

A Hősök terén gyertyát gyújtottunk azoknak a szegény állatok emlékére, akik az emberi kapzsiság, szórakozás miatt haltak meg (pl. Nemzeti Vágta).

A Hősök terét elhagyva a Városligetbe mentünk sétálni egyet. Itt már a flexi pórázon mehettek a kutyák. A városligeti tóba (elzártabb rész, nem mocskos) beengedtük őket a flexivel, lehűtötték rendesen magukat :) Utána megint ment a nagy pörgés.

A Városligetből elmentünk a Hungária körúti mekibe. Egyértelmű, hogy kintre ültünk. Nagyon rendesek voltak, mert egy ott dolgozó csaj kijött, hogy ne hozzon e a kutyáknak vizet. Tényleg meglepődtem, már azt hittem azért jön, hogy elküldjön minket a búbánatba :)

még vizesen a meki bicikli tárolójánál :DD

A mekihez apu jött értünk, ő hozott minket haza. Nagyon szuper napunk volt :)

Képzés

Október elején mentünk tréningre kb május óta először. Nem volt vészes a leányzó, de a tempója szörnyű volt. Azóta se voltunk sokkal többször, összesen 4 alkalommal. Azt mondta Brigi, hogy ne úgy próbáljam a tempóját növelni visszafelé, hogy ujjongok meg ilyesmi, hanem hívjam egyszer, és maradjak nyugodtan így is tettem. Tegnap már a tréningen úgy száguldott visszafelé VÉGIG.... nagyon örültem ám neki :) Nem fogunk sűrűn járni, de majd járogatunk képzésekre. Csak meg lesz megint a régi száguldós tempója ;)

Egy tréningre Heni is eljött, én vittem Canont, ő fotózgatott vele. Ezek születtek:

"megvaaaagy!!"

Ezeket pedig már én csináltam a tréning végén:

favorit :DD

Játék

Ősszel csináltam néhány képet Boniról, mikor a nagy avarkupacban játszott együtt Portosszal. Nagyon idióták, komolyan... annyira imádom mindkettőt :) Inkább beszéljenek a képek (mint én :)))

Végül pedig, 2,5 éves korára sikeresen meghódította a kanapét is :DD

Megpróbálok ezentúl sűrűbben írni, de nem ígérek semmit. Azért kellett ez a hétvége, hogy mindent letudjak írni, össze tudjak szedni :DD

A helyes úton ballagunk tovább...

Hétfő délelőtt meglátogattam Brigit. Golden Mountain Spring's Look At Me "Chanel" X HJCh. HCh. SloCh. Pearl of Golden-Hill Ampelos "Boó" párosításából született, 2 hónapos kölyköket néztem meg. 4 kölyök volt, de az egyiket, Zaziry Golden Apple "Alma"-t már elvitte a gazdija. Így a 3 kiskutyáról készítettem képeket, velük babáztam. Mindegyikük csodálatos, fantasztikus természetük van, a sípra száguldanak hozzánk, nem mellesleg szuper felépítésűek.

Mamival :)

Zaziry Golden Ariel

Zaziry Golden Angel "Angie"

Zaziry Golden Armani

Remélem tetszenek a képek :)

Hogy így lehűlt a levegő, gyakoroltam Bonival egy csöppet a séta alatt. Minimális láb mellett követés, majd egy egyes jelölés. Kilőtt, ugyanúgy, mint múltkor a mezőn. Viszont most láttam, hogy jobban pörög, felkapta a dummy-t és száguldott vissza! El se tudtam hinni. Végreee! Nagyon-nagyon megdicsértem. Ezt elismételtük még 3x, és utána még játékból/dicséretből is dobtam neki még 2x. Az összes dobásnál rohant ki és vissza is. Annyira örülök neki :) A régi csillogást láttam a szemében :) Az egyik jelölésnél annyira pörgött, hogy amíg a dummy-t felvette addig sem állt meg, hanem futtában kapta fel és már fordult is hozzám :) Visszatért! :D

Itt abba is hagytam, ne hagyjon alább a lelkesedése. Ugye, a csúcson kell abbahagyni ;) Habár, láttam rajta, hogy még bőven lenne energiája meg kedve is, hogy folytassuk. Inkább csináltunk néhány behívást, hogy fusson még, és ennyi volt. Imádom, ha száguld felém, főleg ha azt dummy-val a szájában teszi ;)

Vacsira kapott jó kis tápot Real Nature konzervvel (bárány-marha). Jól lakottan alszik már. Este még egy pisilésnyi séta és durmol tovább az erkélyen, a jó levegőn :)

Tegnapi kép :)

Field, field, field...

... mező, mező, mező

Fél 6-kor keltünk, 6-kor indultunk és negyed 7-kor már a régi mezőcskénken voltunk. Utoljára májusban voltam ott. Tudtam, hogy nagyon szeretek ott lenni, de most, hogy megint kint voltunk, csak mi ketten Bonival (apu közben elment kocsit mosatni), rájöttem, hogy milyen nagyon hiányzott ez már nekem, nekünk.

Ment a láb mellett követés, fordulásokkal, forgásokkal, tempóváltásokkal. Elsétáltunk egy karóig, ledobtam a dummy-t, vissza séta és elküldtem érte. Kilőtt.

Olyan hatalmas nagy kő esett le a szívemről :) Mikor még itthon egy séta alkalmával próbáltam gyakorolni Bonival el se indult, vagy csak bandukolt a dummy-ért :(

Visszafelé jött-jött, de nem futott, de nem is bandukolt. Futottam előle, de ugyanúgy jött. A következő ilyen feladatnál, mikor jött vissza, akkor ugráltam, tapsoltam, biztattam, és nagyon szaladt felém. Nagyon nagy örömködés volt :)) Mondjuk, annyiban besegítettem, hogy egy kis dombocskára dobtam fel a dummy-t, így visszafelé, lefelé kellett jönnie, hátha meggyorsítja az is egy picit.

Csak memorykat csináltam, apránként növelve a távolságot. A dummyt mindig ugyanoda dobtam, csak messzebbről küldtem el érte a kutyát.

1-2 sima jelölést is becsempésztem a memoryk közé. Megcsinált mindent, csak a tempóján nem tudtam már javítani. 1x bejött az ugrálás-tapsolás, de utána már nem. Mikor visszafelé sétáltunk a kocsihoz (Boni természetesen levezetésképp bóklászott, szaglászott), az jutott eszembe, hogy mégsem reménytelen a helyzet. Tudom, nem szabadott volna eddig sem így gondolnom, de mikor alig indult el a dummy-ért, megszaglászta és otthagyta, kétségbeestem. Azt jelentette, hogy ennek a 3/4-ed évnek sok haszna nem volt.

Most viszont reményteljes jövő áll előttünk. Rájöttem, hogy érdekli őt ez a munka dolog. Mindig is érdekelte, csak annak a fránya labdának a csábereje :) Tudom már, hogy "csak" a tempón kell javítanunk, meg a fogáson is, sajnos, de menni fog. Nem sürget minket semmi. Ha 5 évesen, akkor 5 évesen, de tudni, és szeretni fogja azt, amit csinál :)

Mikor hazaértünk, kiakartam venni a kocsiból, akkor láttam, hogy behányt... De csak víz volt. Persze, mielőtt elindultunk teleitta magát, és ki is jött belőle. Semmi baja nincs már, fekhelye is finom Ariel-illatú (:

Bejegyzés a javából

Nem is húzom azzal az időt, hogy milyen régen írtam, és hogy mennyire sajnálom... Belevágok :)

Túl vagyunk egy újabb tüzelésen is (jún. 3-24). Minden oké volt, még nem mutatkoztak az álvemhesség jelei, reméljük nem is lesz álvemhes, mint az első tüzelése után.

Júnis 26-30-ig Balatonon nyaraltunk anyuékkal, kutya nélkül. Eszter-nagyi segítségével a lehető legjobb helyre került Boni - Karai Csabához. Vasárnap (26-án) elvittük először hozzá, elengedtük, körbeszaglászott a kertben, megismerkedett Aduval és Borával. Megbeszéltük Csabával a részleteket, és gyorsan kisurrantunk, amíg még nem figyelt ránk Bon. Mikor megfordultunk az utcán, bekukucskáltunk, Boni figyelt minket, de azt is láttuk, ahogy egyből visszafordul a kutyákhoz.

Nekünk nagyon jó nyaralásunk volt, csak az idő nem állt mellénk... viharos szél fújt, nagyon hideg volt, vízben 2x voltunk Apuval, összesen fél órát talán... Mindenesetre tényleg jól éreztük magunkat. Nagyokat sétáltunk a parton, a mólón, és rengeteg képet csináltam.

A képekről annyit, hogy magamhoz képest szerintem elég jók lettek, bár még messze nem olyan jók mint 1-2 ismerősöm képei ;) Itt egy kis ízelítő a többit IDE kattintva nézhetitek meg.

Kedden beszéltünk Csabával, hogy mi újság a leányzóval. Mondta, hogy Borával egész nap játszanak (naná, Boni a nála fiatalabb kutyusokkal szeret játszani :)). Picit alábbhagyott a lelkiismeret furdalásunk. Nagyon jól beilleszkedett a labradorok közé.

Csütörtökön mikor érte mentünk már a kapuban toporgott. Amíg Csaba elkészült, kintről már köszöntünk Boninak. Ő meg nem tudott mit kezdeni magával, örömében "sírt", toporzékolt, majd látványosan leült - "már ülök, csak gyertek ide, lécciiiiii". Nagy öröm volt ám :)

Mesélte Csaba, hogy kivitte 2x is tréningezni Bonit. Azt mondta, mindent megcsinált amit kért (kettős jelölés, memory), de a tempója nagyon nem tetszik neki. És akkor kitálaltam neki, hogy annyira pörgött Boni (nem egy munkavonalú labi volt, de na! :D), és azzal, hogy napiszinten labdáztam vele, megunta a dolgot, és a dummy nem is érdekli... most labdaszünet van, remélem majd, ha előveszem a dummy-t, akkor már az is tetszeni fog neki...

10-11-én megint Balatonon voltunk, de most kutyástúl :) Nagyon szép időnk volt, rengeteget voltunk vízben. Amikor mi voltunk vízben akkor tesóm és barátja vigyázott Bonira, amikor ők, akkor pedig mi őrködtünk.

Első este elmentünk Lellére, megnézni a bazárosokat meg vacsizni. Addig Boni egyedül volt a nyaralóban és durmolt. Mikor hazaértünk nem tudta eldönteni melyikünkhöz menjen, ugorjon vagy ne, de a szeme még így is olyan szűk volt :) Közben megint ezerrel nyüsszögött, újból örömében sírt.

Ezután vittük le egy kicsit pancsolni, de nem igazán volt úgy jó, hogy koromsötét volt, és még a parton se volt semmi fény :/ Kb 10 perc múlva hazasétáltunk miután Boni egy csöppet megmártózott. Másnap HAJNALBAN is levittük apuval a tóhoz. Én fotóztam (nem lettek a legjobbak :/), apu pedig Bonival pancsolt :)

Elmentünk Balatonmáriafürdőre, ahol még kisebb koromban 3 éven keresztül minden nyáron ott nyaraltunk. Ott lehet kapni a világ legjobb fagyiját, így elmentünk a fagyizóba. Most jött velünk Niki és Dávid is, így Boncsi is. Kértünk egy külön tölcsért, azt mártogattuk mindenkinek a fagyijába, azt kapta meg az ebadta :D

Hétfő este egyedül hagytuk a nyaralóban Bonit, amíg elmentünk vacsizni egy étterembe. Mikor visszaértünk megsétáltattam, és már indultunk is haza. Nagyon jól viselkedett a leányzó. A visszaúton végig aludt ;)

A délutáni sétákon nagyrészt elengedve jön, általában mögöttem kullog, szaglászik, van hogy előrébb megy picit, de amint szólok meg is áll, vagy visszajön hozzám. Ügyes, na :) Tegnap a kora délutáni sétán mikor el volt engedve barátjával, Portosszal (minden délután vele sétálunk, egy 1,5 éves spániel fiú :)), jött egy másik kislány, Jenny. Ő egy 7-8 hónapos keverék kutyus. Játszottak, és amikor szóltam Boninak ő leállt, odajött, szaglászott, mikor olyat kapott be, amit nem szívesen látok a szájában ( pl koszos zsepi.), rászóltam, és kiköpte. Eddig az volt, hogy rászóltam és elrohant vele, ez már úgy néz ki a múlt, remélhetőleg :)

Tegnap a késő délutáni sétán megint el volt engedve. Jött a régi barátnője, Ella. Vele is szaladt néhány kört majd elengedve jöttek tovább Ella-gazdi és körülöttem :)

A dummy-dolgot kijavítjuk. Van bőven időnk, tökéletesítjük a dolgot, rajta leszünk ;) A behívás-ügy meg úgy néz ki el van intézve, bár Boni soha nem lesz 100%-osan behívható mégis úgy érzem, hogy 85-90%-nál tartunk azért ;)