The worst night of the world

Azaz: A világ legrosszab éjszakája. Éjszaka arra keltem fel h bőgök :| Szörnyű rémálmom volt. Boniról. Vele történt...egy...dolog. A nap folyamán elég sokszor átgondoltam, hogy mi is történt az álmomban. Annyira furdalt a kíváncsiság, hogy itthon is pár álomfejtős oldalt megnéztem. Semmi hasznát nem vettem. Ezekben hiába nézem azt a bizonyos szót meg kutya, meg bánat, meg sírás, meg barát címszavakat. Ezek emberekre vonatkoznak... ezek vagy régebbek, vagy ezeknek az álomfejtős embereknek eszükbe sem jut, hogy valakinek egy kutya jelentheti a családját, a barátját, a társát. Így semmi értelme sincs, pl ilyen is kijött: gyúlöletet érzek egy rokonával szemben. WTF? Mi? Nem szeretem Lolát, vagy Balut, esetleg Riót? :D Vicces... :) Na mindegy...
Ma gyaksiztunk - csak a láb mellett követést csináljuk itthon - a séta alatt. Nagyon szuperül ment, édes nagyon, hogy néha bökdösi a kezem :) Ahogy megyünk előttünk megy egy angol bulldog (Maxim) és a gazdija, meg Bogyó, a beagle kölyök a gazdijaival. Bogyó elengedve. Nem tudják megfogni. Bogyó a kisutcából szalad ki az úttestre. Én már csukom be a szemem, készülök a kocsik fékezésére, de hál'istennek semmi. Na de tényleg SEMMI. A gazdája ott sétálgat... Na, nehezen átmegy az úttest túloldalára, ahol egyre csak szalad el előle a kiskutya. Aztán megállok náluk, kérdezem, hogy az én kutyámhoz idejönne? Vagy nem érdekli? De már ott is volt mellettünk. Egyből hanyatt vágta magát Boninak, mire én elkezdtem keresni a nyakörvét, hogy megfogjam. Aztán a nyakánál fogtam meg, mert még nyakörv se volt rajta!!! Így engedik el?! Na, szép... erről egyből eszembe jutott, hogy vajon hányszor fogták meg így nekünk Bonit :S Rajta legalább nyakörv volt :D
Bye

Öröm

Ugyebár már régen vittük a futira is, meg mindig pórázon volt, de most találkoztunke gy jó haverunkkal, Zafírral, az staffi kiscsajjal ;) Igaz, hogy mindketten pórázon, de olyan jót játszottak. Később találkoztunk egy 4 hónapos kis beagle fiúcskával, Bogyóval, és vele is játszott egy jót. Nagyon örült :)

Nem tudom mondtam-e, de flexi bekerült a szekrény aljába, s elővettük a hosszabbítható sima pórázunkat. Azzal sétálunk alapban, de sétákon előveszem a retriever pórázt és azzal szigorúan láb mellett.

A síp fújásának tanulásával nagyon jól haladok :D Már jobb :) Néha még koncentrálok, hogy befogjam a nyelvemmel azt a lyukat vagy mit, de amúgy már valamikor magától értetődően jól fújom :D

BoniAdri