Adventures

Tudom, nagyon régóta nem jelentkeztem, minden oké volt velünk, jól vagyunk, Boni is. A többi kiderül az összefoglalóból :)

2011. 05. 22. - MKSZ STRÁZSA SE CAC

Nem csak kimentünk, neveztük is Bonit. A reggeli séta után megfürdettem, nagyjából megszáradt, és kimentünk a kiállításra. Ott felállítottuk a boxot, majd elmentünk apuval a katalógusért. Tiszta büszke voltam magamra. Ez volt az első kiállítás, ahol nem volt "olyan" ismerős, vagyis "rokon", aki segíthetne :) De, hála a felkészítésnek, egyből megtaláltunk mindent, klappoltak a dolgok. Miután megkaptuk a katalógust, visszasétáltunk a boxhoz, betettem Bonit, és apu elment a kocsihoz. Én addig őriztem a kutyát :D

Eljött Dorka és Szofi is, hogy megnézzenek minket. Szofi és Boni megkergült egymástól, nagyon örültek egymásnak, aminek az lett a vége, hogy Bonit "lecsuktam". Mi addig beszélgettünk, és figyeltük a népet :))

Aztán eljött a mi időnk, mikor is Boni nyílt szuka osztályban kitünő 2, Res.CAC címet kapott Dr Szilágyi Judit nagyon szép bírálata alapján. Igazán büszke voltam rá, és magamra is, mert nem stresszeltem, hanem olyan boldog izgulás fogott csak el :)

Dorka addig Szofit a boxban hagyta, jött fotózni. Még egyszer köszönöm :)))

Külön öröm volt számomra, hogy Boni igazán pörgött rám, a sajtra is persze ( ;)), így free-ben tudtam beállítani. Sokkal jobban szeretem ezt a módját a beállításnak, bár az ún. "európai" beállítás elegánsabb :)

Ezután összepakoltunk, apu elvitte a boxot, és hazament. Dorkával, Szofival és Bonival együtt sétáltunk a Népligetben. Féltünk, hogy a szép tavaszi időben rengetegen lesznek, de szerencsére nem. Egy kis rétecskén letelepedtünk az árnyékban, onnan dobáltuk ebeknek a labdát.

Ezután elővette Dorka a zsinóros labdájukat. Az első dobásom az egyik fa magason lévő ágán végezte :D A táskámmal dobálóztunk, már szakadtunk a nevetéstől, figyeltek is minket, aztán végül valamelyikünk eltalálta és leesett... soha többet nem nyúlok hozzá :DDD

Utána mind a négyen nagyon szomjasak voltunk már, ráadásul mi rendes gazdik lévén odaadtuk a kutyáknak az utolsó pár csepp vizünket is. Elindultunk, hogy keresünk egy kutat. Útközben találkoztunk goldisokkal, és ők mondták merre van egy működő kút. Megtaláltuk, eufórikus állapotba jutottunk :D

Mikor már nem voltunk a szomjhalálon, visszasétáltunk a kiállításra, hogy megnézzük a BIS-t. Elég érdekes kutyák is voltak... nincsenek előítéleteim, vagyis azt hiszem nincs sok ( :D ), de ez durva:

Dorka: Adri, nézd azt a kutyát!

Én: hol? úristen o.O

A show nézése közben megéheztünk, mindketten vettünk 1-1 lángost, amit a kutyákkal közösen fogyasztottunk el. Leültünk a fűbe és onnan figyeltük az eseményeket.

Mikor megérkezett apu a megbeszélt időpontra, akkor elkezdett zuhogni az eső. 5-en szaladtunk a kocsihoz, ahol Dorka ült hátul a 2 ebzettel. Szofi és Boni nagyon elfáradtak, el is aludtak nyomorgásukban :)

drágaságok ♥

vigyori :)

Majd megérkezett Dorka-apu, megölelgettük egymást, kutyákat és elmentek ők is, mi is. Ez is egy újabb remek napja volt a négyes fogatunknak :) Még sok ilyen lesz, remélem... AJÁNLOM! :)

Dalos szokásomat őrzöm, íme néhány mostani kedvenc

Training with Aldo

Aldo

Tegnap délelőtt útnak indultunk Bonival Juhász Adélhoz és Aldóhoz. Velük mentünk el egy pusztára, ahol tréningeztünk a "gyerekekkel". Boni végülis ügyes volt. Nagyon meleg volt, és nem elfogultságból, de én a melegnek tudom be a lassúságát, a kisebb kedvtelenségét... Csináltunk memory-t, kettős jelölést, sima jelölést. Jól éreztük magunkat. Sajnálom, hogy nem vittem a fotómasinát, de hamarosan megismételjük ezt a tréninget, és akkor viszem majd magammal :)

Mondjuk, a végén mikor már megitták az összes vizet, picit leengedtek, akkor elővettem a labdát. Arra azért még tudott pörögni Bon! :)

Kaptam ma Eszter-nagyitól szuper képeket Balu-papáról. Köszönöm :)

Elővettek egy kacsát és azzal "nosztalgiáztak" :) Balu nagyon élvezte, ami szerintem látszik is.

ez a tekintet... csodálatos!

imádom.imádom.imádom. :)

No Music = No Life

Ma is gyakoroltunk Bonival csak most egy "új" helyen. A régi parkban, ahol sokszor futottuk a köröket kiállításra, nagyon sok láb mellett követést gyakoroltunk itt. Főleg nyáron voltunk ebben a parkocskában.

Most itt is gyakoroltam vele a behívást, és párszor el is dobtam a labdát, de nem messzire. Ügyes volt, mindent csinált úgy, ahogy azt kell. Ilyenkor mindig látom a fényt az alagút végén (nem halálozok el, hanem a reményt jelét látom ;)).

A cím pedig arra utal, hogy amióta "újra" írom a blogot, még nem is tettem be zenét, így most rakok be néhányat.

Most hirtelen ezeket pillantottam meg amik olyan jók :) Ezek közül jelenlegi favoritom Morandi - Angels *-*

Byee ;)

Megnyugodott lélek

Késő délutáni sétánkkor elmentünk az újpalotai kutyafuttatóra. Ez egy igazi futi, nem úgy, mint a régi, ahova eljártunk. Teljesen körbe van kerítve, van 2 kapu is, agality-s akadályokkal tele van tömve... nagyon szuper hely lehetett. Igen, csak lehetett. A sok huligán, meg a nem tudom kicsodák lelopkodták az agility-s akadályokról a deszkákat, így most csak áll valami tákolmány, ami veszélyes, és semmire sem jó. Meg ugye fel van ásva az egész... akkora gödrök vannak o.O

Szóval, elmentünk erre a futira, de voltak bent. 1 kutya volt csak, de ahogy a kapu közelébe értünk úgy ugatott, vicsorgott :/ Hááát, így sok kedvem nem volt bemenni... Járkáltam Bonival a futi mellett, ott labdáztam, hátha megszán a nénike, aki bent üldögélt és a padon fekvő kutyáját simogatta. Ezért érdemes elengedni a kutyáját...

Egyszer csak kiszól, kérdezi, hogy 'Fiú?'. Mondom nem. Kérdezi, hogy: 'Hát akkor? Lány?'. Gondoltam magamban, nem, egy ufó :) Mondom, igen. Erre "elszontyolodott" képet vágott, mondja, hogy hát az övé is lány, és, ő veszekedős (mintha nem jöttem volna rá :)).

Itt annyiban is maradt a beszélgetés én megint ott járkáltam a futtató mellett. Megint kiszól, hogy egy fél órára nem-e akarnék bemenni, addig ő kijön, de majd visszajön. Mondtam, köszönöm. Be is mentünk, miután kijöttek.

Bonit leültettem, majd levettem róla a pórázt. Parancsra indulhatott. Nagyon sok szag volt, össze-vissza járkált, amíg én körbesétáltam a futtatót, hogy a kerítés mentén nincs-e nagyobb lyuk, ahol kitudna menni. Nem volt szerencsére.

Akkor elővettem a labdát, eldobtam, Boni utána rohant, megszagolta, majd tovább szaglászott. Odamentem, leszidtam, láb mellé vettem (póráz nélkül), és mentünk úgy egy picit. Aztán megint eldobtam a labdát és csak akkor mehetett érte mikor mondtam, hogy 'hozd!'. Akkor ment, fogta, hozta, adta :) Utána már semmilyen szag nem érdekelte, csak labdáztunk. Ő hozta, én dobtam is :) Nagyon jó volt, sokat labdáztunk, találtam egy hosszú sávot, ahol nincsenek gödrök (futás közben 2x belelépett egy nagy gödörbe, és biztos fájhatott neki :/ ). Habár, a labda után töretlenül ment :)

Hazaértünk a nagy sétából, kiitta a vizes tálját, mellé pedig egy kisebb tavat kreált :) Aztán jó sok zöldséget kapott levesből a tápjára, befalta, büfizett. Megkapta a Denta Stix-ét, azon nyamnyogott egy sort, és végül kidőlt.

Ilyenkor mindig megnyugszik a lelkem, hogy nincs neki rossz sorsa. Többször is gondolkoztam rajta, hogy mennyivel jobb lenne kertes házban, de ez nem olyan biztos. Persze, jó lenne, de így is jó, ahogy és ahol vagyunk :)

Eleget fut, játszik, mozog, egészségesen táplálkozik, biztos otthona van... egyszóval: "jódóga" van :)

Lola mami

2011. 05. 01. Orosháza CAC-on Erdőskerti Lola győztes szuka osztályban kitűnő 1, CAC, HFGY, BOG. Ezzel az eredményével teljesítette a Hungária Grand Champion feltételeit!

Így Lola már négyszeres champion: Hungária Champion, Román Champion, Hungária Grand Champion és MKSZ Hungária Champion. Gratulálok!

Íme Loláról néhány kedvenc képem :)

anya-lánya :)